Borús az ég.
Jön az eső.
Hűvös a szél.
Erősödő.

Sok a hullám
lenn a tavon.
Hullámok hátán
vitorlás táncol.

A Balaton
fáradt szürke.
Asztalunkon
írok, ülve

a tavi tájban
elmerülve,
a tavi tájban
gyönyörködve.

Az idő javul.
Ezt ígérik.
Ez a vágyunk
eljut az ...

Mikor az \"Igen\" elhangzott,
zúgtak, zengtek a harangok,
tudatták, hogy mindörökre,
két élet van összekötve.

Innen futva telt az idő,
- mosolyban az életerő,-
együtt minden sikerülhet,
nem kívántak nagyszerűbbet.

Sok- sok év telt már azóta,
lettek apóka, s anyóka,
mindkettőjük ...

Kertek. Hangok. A dőlő ég alatt
virágláng néz felém, majd átszalad
túloldalra. Szökkenő levelek.
Jegenye sóhajt: menne, s nem lehet.

Szobrocska gyík mozdulatlan szeme
kis csend-tükör. Időt elrejtene,
de múlt fényekből felépül a híd,
s viráglángot volt kertből visszahív.

Utcák, virágok, a ...

A katona, az álmok katonája,
onnan jött, ahol vörös volt az ég
vértől, vágytól, tűzvésztől, szabadságtól,
pokol és menny gyújtott vörös zenét.

A katona ment, lengő árnyfalak közt.
Fent hold gurult: lángfehér félelem,
de bátorságát Álomisten adta:
kegyetlen Szép, szívközel-Végtelen.

A katona ment, majd leült egy kőre.
A ...

Szentképekről ideszöktek a felhők,
s az ablakban fehér romantikájuk.
Itt csillogtatják ájtatos ezüstjük,
majd fenyegető szürke jön utánuk.
A Duna lent, lomha, felszíne, s mélye,
mint annyiszor, mindenbe belenyugvó.
Látszat csupán megfontolt bölcsessége,
s közönnyel hull rá megtévedt harangszó.
A Nagy Bábjáték mindenütt hasonló,
s most ...

Öreg ember nem vén ember,

bizonyság erre két idős

bá’ beszélgetése. - Ide

figyelj Elemér - szól illő



tisztelettel Sándor - , jó ha

tudod, én majdnem mindennap

szerelmeskedem. Ostoba

kis vigyor jelenik meg a



meglepetéstől El keskeny

arcán. Ez érdekel, ...