Voltaképp semmit sem számít, hányféle
együttélési formát, mintát eszelnek
ki az emberek, a családok túlélnek
mindent, mert tagjai ebben a közegben

igen meghitten élhetnek, a legmélyebb
érzéstől körülövezve, mely diszkréten,
csendben mutathatja meg magát. Én régebb
óta már saját kis családomban élek.

Igyekeztem felfedezni ...

Egy igen közeli ismerősünk

odaát költözött, köztünk,

a családban megbecsültük

az idős hölgyet, nagyon szerettük



tiszta őszinteségéért, főleg

a jó szívéért, előre

köszönt nekünk, megelőzni

képtelenségnek tűnt. Éppen Bözsi



néni hiányáról ...

Mottó: \"Shakespeare nem is sejtette, amikor műveit írta, hogy valamikor majd Shakespeare lesz belőle.\" Colette



Amikor a verseimet írom
bizony abban reménykedem titkon,
nem is oly sokára majd - előre
pontos időt megmondanom dőre

dolog lenne -, Erdős Pál költő lesz
belőlem. Ha még sem, csak láP ...

Az emlék itt. Magasodnak házak,
fák és bokrok. Tulipános varázslat
lobbant pirosat, meg kíváncsi sárgát,
látod a Múltat, s az szívedbe lát át.
Hitted: jövőbe híd lesz minden utca,
de most könny fáradt szemgolyód befutja,
s bút visz a vér elsötétlő erekben, -
ily felejthető a Felejthetetlen?

Mint lehet ez? Ilyen múló a Szépség,
s az ...

A színek olykor, mint a gyermekek,
úgy futnak elénk fénnyel, s oly meleg
fénnyel ölelik a szemünket át,
hogy mögötte szív igaz pirosát
érezzük és könnycseppen-túli táj
tisztult egű öröme ránk talál.

Nekem drága mit vörösen mesél
az alkonyat, mely csillag-útig ér,
nekem drága ez a vér hozta szín,
eltűnődöm hiába-álmain: ...

A dörzsölt főnököm behívatott

az elegáns irodájába. „Vajon

mit akarhat tőlem ez a majom?

- gondolkodtam a dolgon, s izgatott



állapotban léptem be az ajtón.

- Ide figyeljen Erdős úr, mikor

felvettem magát, ígérte vidor

arccal, hogy kettő helyett hajlandó



dolgozni! A lábammal ...