A világ jobbul. Ha múlt távlatokra
visszatekintesz, a reményt belopja
lelkedbe ez, mégis, e rossz jelenben
könnycsepp siet, szakadék-csendre cseppen,
majd vér kiált, a szív fájdalmát dobja
közönyben úszó arany csillagokra,
s ember-gépekben felhorkan az állat
ösztöne. Hol a Teremtő Varázslat?
Oltárok előtt hány sarlatán sámán
fest le ...

Tíz év, éterben? Többnek tűnik: húsznak,
s ha harminc volna, még azt sem csodálnám.
Gondokból mennyi nőhetett ki mára
Rádiótok szép makkszemből lett fáján!
Mennyi szélvihar érhette a légben,
s talán le is tört olykor egy-egy ága,
ha Vers kiáltott, s hitte, törhetetlen:
nem hiába kiált a némaságra!
Képzeletben most ráteszek tíz ...

Lassan eljött már az este
erre a szép környékre.
Csillag ragyog fenn az égen,
hol sok csillag villog szépen!

Hold világít az égbolton,
a sötét éji tájékon.
Mindenütt nyugalom, csend honol.
Csak egy kutya ugat valahol.

Aztán felvöröslik az ég alja.
Új nap virrad az éjszakára.
Lassan-lassan mindenki ...

Kérdésekben még kíváncsi halott:
el-eltűnődő halhatatlanod.
Válaszokban már haldokló magad:
valóság, amely máris megtagad.

Ha kérdezek: magamtól kérdezek, -
tőled sohasem álszent, gnóm sereg!
Mammon gőgös arany félholdja fenn,
s lent lelket lop idő, istentelen.

Kérdés, ha fáj is, fájjon csak ...

Újév, Újév.
Sötét fa ága.
Rajta az ördög
lábát lóbálja.

Újév, Újév.
Fénylik fa ága.
Szép szárnyú angyal
szállt le reája.

Újév, Újév.
Ez milyen ének?
Ördöghang dörrent
angyalzenének.

Újév, Újév.
Fa üres ága.
Kit vett az ördög
hegyes szarvára?

Újév, Újév.
Fa üres ága.
Kit kísért ...