Ich denke dein, wenn mir der Sonne Schimmer
Vom Meere strahlt;
Ich denke dein, wenn sich des Mondes Flimmer
In Quellen malt.

Ich sehe dich, wenn auf dem fernen Wege
Der Staub sich hebt;
In tiefer Nacht, wenn auf dem schmalen Stege
Der Wandrer bebt.

Ich höre dich, wenn dort mit dumpfem Rauschen
Die Welle steigt.
Im stillen Haine geh ich oft zu ...

Állok a tejútnak csillag-koszorúja alatt
szemedbe tekintve azon tűnödöm, mi maradt
meg tovább lelkemben belőled ezen a holdas
sárgaréz éjjelen, mi az, miből elmém olvas.

Szótagolva betűzöm gondolatod sorait
mint fergeteg, áramol sok zajtalan mozaik
rakosgatom és ragasztgatom mind a helyére
szótlanul ...

Lángol a tűz, de eloltja a harmat,
Éjjeli vágyat kioltja a hajnal.
Héja röpül majd fűzfa havában,
Estéli ködben nyúlra vadászik.
Merre találni az éjsötét fákat?
A szent helyet őrzik, mellette állnak.
Tündöklő Hold jár fenn ma az égen,
Két szarvát érve hajlik az éger.
Sóhajt a nád közt halkan ...

Hosszú ideje vártam már rád.
Néztem a holdat magányos éjszakákon át.
Aztán jöttél Te,
Igaz nem épp fehér lovon,
De megjelentél az életemben,
Egy borús augusztusi napon.
Szívünk azóta egy ritmusra dobban
Nem szerettem még eddig,
Senkit tőled ...

Hiányát éreztem egy kéznek,
Mi simít az arcomon, ha félek.
Mintha tudnád mi járt fejemben,
Úgy léptél be szívembe csendben.

Rád nézek, és már nem csodálom,
Ki a legboldogabb a világon.
A szívem kihagy egy ütemet,
Aztán elesik, és kinevet.

Hányszor is gondolok rád egy nap,
Míg’ két csók közt szavak lángolnak?
Mint ...

A Nap fényt ad, a Hold pedig ihletet.

Ha megfelelő árnyékolás nélkül

nézel a Napba, akkor elhiheted:

biztosan megvakulsz. Ámde, ha szédült


állapot megérint, amikor szemed

nem takarva a fényes

Olvasták: 349

Élet,