Unokahúgom berontott
a rendőrségre, ahol is
bejelentette, hogy sokkot
kapott, eltűnt a Lajos, ki

a férjura. - Mikor tűnt el? -
kérdezi az ügyeletes.
- Egy hónappal ezelőtt egy
esős napon. - Ügykezelem

a kérését, ám érdekel
mindenképp, kedves asszonyom,
miért csak most jelenti be?
- Eddig azt ...

Gondterhelten tekintek a felhős égre.
Régen volt eső. Eshetne már végre!
Szörnyű hőség szátította a tájat,
tikaksztott mindent, bokrot, növényt, fákat.


Szomorú látvány a kert szárazon.
Fény búsan világít a száradt tájon.
Megpróbáltunk magunk locsolni,
de az valahogy nem az igazi.

Bár ...

Néhány évi sportvezetői
állásom megkívánta hősi
helytállásom, gyakran repkedtem
versenyekre. Lassan kedvesem

megszokta távollétem, míg két
szép gyermekem hiányolt mindég
engem. Történt egyszer: csehekhez
repültem két hétre. Szerencse

mellém szegődött, mivel végre
vehettem egy elemes, kékre
és zöldre pingált Skoda ...

Van egynéhány haverfélém,

ámde igazi barátom

csak egy van, akivel élmény

eszmét cserélni, határon



túli boldogságot érzek,

amikor látom szemében

a reményt, hogy lesz jobb élet

még mifelénk. Oly szerényen



szövi ábrándját: a remény

jó dolog, tán a legjobb,

s a jó dolgok, minő ...

A nyár kapuja kitárt, őszre várón.
Fűszál bókol üvegálomnak, csendnek,
s felismered az addig észrevétlent:
emlékké lettek volt illatszerelmek.

Nehéz nyárvéggel, ősszel szembenézni.
Ág ághoz ér, felhősor felment, s vádol,
s elképzeled, hogy istened a Szépség,
mely mindig újat teremt önmagából.

Az istenem a tág értelmű ...

- Hölgyfa? Hímfa? - szóltam tréfásan hozzá.
A fényszitán átszűrt táj tiszta volt.
Ágrések között pici felhőholdak,
s arany napocskák nyája kóborolt.

A madárhangok megjöttek, leszálltak.
Vasárnap küldte délharang körét
időirányul új álommesémnek,
s katáng perdült meg: kék sziromkerék.

Megszoktam már: szívembe ...