Gyermekünknek gyermeke, szívünknek ő a közepe.
A mi kicsinyke unokánk nagyon szerény, önzetlen.
Viselkedése közvetlen, megértő, illedelmes.
Ő sokat tud, semmire se kell kérni, mert figyelmes.

Az iskolában mindenki, - szeretik a gyermekek.
Szelleme, jelleme hódít, az okos tekintetek.
Van egy pár jó barátja, akiket vállon vereget,
A ...

Sün Simi némán sündörög.
Csendben van, nem dübörög.
Lopakodik a világban.
Meghúzódik a bokrokban,

csendes, sötét pincesarkokban,
félreeső nyugodt odúkban
és ha néha támadója jön neki,
hegyes tüskéit kifeszíti!

Megdöfi a cicus, kutyus orrát!
A világ ...

Óvakodó lassúsággal
jelzi a Nap, Itt a hajnal!
Az éjszaka sötétsége
eltűnik a fény jöttére,

majd szétterül a fény a tájon.
A Nap fénye lesz úrrá a tájon.
A Balatonpartnak őszi csendje
lassan lopta be magát a szívünkbe.

Csendes méltósággal borul az éjszaka a tájra.
A Nap búcsúzik így, lassan, mintha neki ez fájna.
Elmúlt egy szép nap. Itt volt a fiunk, s az unokánk.
A boldogság meghitt, szép érzése köszöntött ránk.

Amire e versnek sorait leírom,
a legteljesebb nyugalom terül szét a tájon.
A fák, a növények bársonyos ...

Megteremted magadnak,
hogy mindig egyedül lehess,
mégis fáj, hogy csak te vagy
aki látod önmagad.

Az emberek, egy másik
világ részei csupán.
Te ezt nem értheted,
csak ássad vermedet.

Te vágytál erre, neked
kellett a csend,
de mutasd fel hol az alkotás?
Vagy hol van bármi más?

Mid ...

Evezőlapátok kinn a parton
nagy utazásokról álmodnak.
Miközben kinn vannak várakozón
néha picit azért megmozdulnak,

vagy lehet, hogy mégsem? Talán csak én látom úgy,
mert a lenyugvó Nap fénye kúszik végig rajtuk?
Távolabb egy hullámlovas deszka lapul
csendben. Ő már szintén semerre sem ...