Nézem az ismerős tájat,
most minden idegen.
Hangorkánként zakatol ez az egy szó a fülemben: -ELMEGYEK!
Lelkem üresen kong, valami véget ért,
valami elveszett.
Hiába harcolok, könnyeim földre hullnak,
égbe tekintő szemeim elborulnak.
Álmaim már rég szétfoszlottak,
reményeim is elhagytak,
nincs már semmi, ami éltet.
Koldus lettem,az ...

A múltba visszatekintek, s valami fáj,
keresek valakit, aki nincs velem már.
Nélküle más az életem,ez sokszor fáj,
elment, itt hagyott, de valahol vár.

Titkokat őrzök, csendben emlékezem,
tudom milyen volt ha fogta a kezem.
Éreztük egymás szívének dobogását,
nem akartuk soha ennek elmúlását.

Csend borult az egykor vidám ...

Vártalak...de nem jöttél.
Elmentél oly hirtelen, mint a hajnali szél.
Csak a gyász, a bánat ami itt maradt;
S fájó szívvel tudjuk: téged már nem köszönt a pirkadat.
Néma vagy...miért nem szólsz már?
Tán várod, hogy minket is elvigyen a bánat?

Fáj a seb, mit feltéptél újra.
Fáj a szív, mi megszakad újra.
Könny, mi újra melegen ...

Nekem még mindig fáj, az, amit mondtál
lehet, akaratlanul, de megbántottál
eljátszottad minden esélyed
engem elvesztettél, most már végleg.
Bár szerettük egymást, nem nehéz tovább lépni
a lelkembe gázoltál, ezt nem fogom felejteni
ha következőnek látlak erősnek kell lennem
s most elküldöm neked utolsó búcsúlevelem.

Félhomály beszűrődik az ablakon
arcodat többé nem láthatom.
Elvakítja szemem szádból ömlő félelem.
Fehéren-feketén peregnek a képek
Elfogytak a színek
épp hogy csak élek, meghalt a lélek.

Levegőt lassan s halkan veszem
a külvilág zajait figyelem,
Itt legbelül megállt az élet
Tisztán, lélekkel szerettelek Téged.
Bennem ...

Köszönöm hogy voltál nekem
s hogy sokáig fogtad a kezem
segítettél megérteni a világot
kertemben nem nyílnak már virágok
megfagyott az életre vágyó bimbózó
távolból jövő hívó szó
néma csend mi engem körül ölel
vágyat nem olt egykor forró
immár hideg öled.

Sorsunk akaratlanul egybeforrt
s most üljük a halotti ...