Emlékszel, mikor megszültél?
Boldogan tartottál a karodban engem,
Emlékszem, mikor először karodba vettél!
Boldog kis arcommal örömmel rádnéztem.

Emlékszel, mikor hazavittél?
Megmutattad otthonunkat, ahol majd családként élhetünk,
Emlékszem, mikor körbenéztem!
Ez a csodás, nyugodt otthon lesz a kezdetünk.

Emlékszel, mikor elringattál?
A ...

Ha nem volt szoknyácskám divatos,
varrtál a saját szoknyádból aranyost.
Két szorgos kis kezed tésztát gyúrt nekem,
hogy legyen mit ennem,ha nem volt semmi sem.

Hajnali hidegben értem jöttél fázva,
hogy időben érjek én az óvodába.
Nagyanyám!Hogy háláljam meg neked?
Megfogom reszkető öreg kis kezed.

Ülj csak most nyugodtan ...

Egy időben, jóapám és jóanyám

csak annyit láthatott - tudhatott rólam,

hogy minden egyes találkozásunknál

másik autóból szálltam ki. Furdalt - ostoba



módon - a lelkiismeret, merthogy nem

árultam el, kocsik eladásából

egészítem ki a kis jövedelmem.

Nem ...

Vannak dolgok, miért érdemes élni,
keresni a szerelmet, és egyszer rálelni,
s mikor úgy érzed, boldogabb nem lehetsz,
egy csöppségnek adhatsz életet.

Egy apró kis ember, ki szíved alatt növekszik,
ki veled együtt él, veled együtt lélegzik,
amikor végre ő is e világra érkezik,
köztetek még szorosabb kötelék születik.

Apró ...

Eleget tudtam ahhoz, hogy tudjam,
ha pácban voltam, felhívtam gyorsan
a mamámat, aki meghallgatott
és simogató hangjával megnyugtatott.

Így szólott egyszer: \'Humor s kétkedés
nélkül nincs hit, csak féktelenkedés,
amely sajnálatos módon percek
alatt kihívó modorrá, rossz esetben

sértővé válhat.\' ...

Amikor
simogató-lágyan
hullani kezd a hó,
valami megmozdul bennem,
és felébred a múlt.

Anyám meleg teája átjárja
most is testemet,
öcsémmel a fűtött szobában
suttyomban könyvet olvasva
alszunk el, közben anyánk
vastag pulcsit köt nekünk,
szívmelengető a reggelünk,
terített asztalhoz ülünk...

Robogott velünk ...