Egy időben, jóapám és jóanyám

csak annyit láthatott - tudhatott rólam,

hogy minden egyes találkozásunknál

másik autóból szálltam ki. Furdalt - ostoba



módon - a lelkiismeret, merthogy nem

árultam el, kocsik eladásából

egészítem ki a kis jövedelmem.

Nem álltam ki elébük, ezért a hallgatásból



sok mindent félreértettek. A könnyed

élet, bizony nehéz mesterség. Arra

gondoltam, ha az embernek napközben

annyi ötlete támadna - amelyre én sajna



egész életemben képtelen voltam - ,

mint amennyi egy álmatlan éjszakán,

hamar meggazdagodna. Nem aggódtam,

inkább tanultam, szüleim büszkék rám odaát...