Esőtündér fenn az égen
locsoltatja a Földet éppen.
De a Nap ezt nem akarta,
sugaraival megzavarta.

Azaz csak zavarta volna,
de egy ideig nem tudta.
A Nap Őt egyre kérlelte,
hogy a Földet hadd melegítse!

Végül a Tündér felhőit feloszlatta.
A Föld rátekinthetett a meleg Napra!
Az eső a Földön lassan-lassan felszáradt.
A Nap meleg fénye ...

Esőtündér fenn az égen
locsoltatja a Földet éppen.
De a Nap ezt nem akarta,
sugaraival megzavarta.

Azaz csak zavarta volna,
de egy ideig nem tudta.
A Nap Őt egyre kérlelte,
hogy a Földet hadd melegítse!

Végül a Tündér felhőit feloszlatta.
A Föld rátekinthetett a meleg Napra!
Az eső a Földön lassan-lassan felszáradt.
A Nap meleg fénye ...

Ha majd a jelen küzdelmeinknek
a közeljövőre hatása lesz,
nem éltünk hiába,
örömünk nagy lesz.
Ha majd a jövő nemzedéke
testben és lélekben jobb lesz
mint minden e földön,
az igazi, teljesebb béke akkor lesz.
Az igazi béke és határtalan, felhőtlen boldogság,
ez legszebb testi-lelki örökké nyíló csodavirág!
Ebből adnék ...

A házak méla, szürke ködén fáradt, unott fény szűrődik át.
A járdán némán lépkedek.
Az agyam szó nélkül látja a jövőt, a tegnapot és a mát.
Az égen szürke fellegek.
Szabadon úsznak az égen ide, s majd azután tova. Előttük nincsen gát.
Céltalanul csellengek.
Lám egy tócsa, s benne két veréb mossa magát.
Láttukra elmerengek.
Ám az ...

Sok évet bírtunk ki együtt jóban, rosszban,
víg madárdalban, gondok nyomásában,
szeretetben, bajok nagy csatájában.
Csak egy van, mi mindenkor erőt ad:
egymás kezét mindég erősen fogva
járunk az Élet útjain ide\'s tova
Útmutatónk a közös, szép Élet maga!
Halász István
Budapest, 1996. augusztus 06..

Együtt kel reggel a dalos pacsirtával,
együtt nyugszik fáradtan a napnyugtával.
Együttérez minden egyes birkájával.
Együtt van a családjával és nyájával.

Birkáinak minden búja, baja
érző szívét nyomja és aggasztja.
S ha megtetszik egy lány a faluban,
azt is magához hívja azonnyomban.

A nyája és a családja
egyenlő az Ő ...