Aki a bűnöm volt
akit dugdostam
magam elől is
akit szűkölve takartam
aki lidérc volt mégis
akit tört rácsaim mögött
is akartam
akit ifjan is szerettem
azzal álmodtam az éjjel

Egyszer már visszajött
hozzám egy lázas
éji sötétben
egy álom volt csupán
akkor is
szoknyája lobbant
ahogy levetette
én csókoltam őt ...

Könnyűnek találtattál
hiába vagy vonzó asszony
én már többé nem akarlak
már nincs vágyam ölelni
téged
nem önt el a láz
ha látlak
s nem támad fel bennem
a szeretkezés
vad rőzselángja

Nem vágyakozom utánad
már nem
szeretnélek
nem akarlak
többé karjaimba zárni ...

Már késő
Irgalmad nem kell
eleven tűz vagy
bennem ami éget
mint a fizetetlen adósság
mint a szégyen

Azért még mindig
Borral, kenyérrel várlak
Megáldalak,
nem gyalázlak
Nem is könyörgöm érted
nem hittél nekem
nem lettem vétek

Az volt a szép
ami elmaradt
pedig megtörténhetett
volna ,
Borral, kenyérrel ...

Szívemmel szerettem
szívemmel reméltem
szívemmel rettegtem
szívemmel könnyeztem.
Annyiszor bántották
meglopták, alázták
gúnyolták, kacagták
megcsalták, eldobták.
Hallván keserű imámat
lassan beszőtte a bánat
nem szerethet és nem fájhat
szőttem köré selyemszálat.
Ma már csak szív nélkül élek
kacagok és nem remélek
nem ...

Ha csak a borús felhő szorít,
Mitől a léted egyre csak ordít:
Én akkor is szeretlek!

Ha köddé válnak a kinyílt virágok,
Ha mégsem én jelentem Neked a Világot:
Én akkor is szeretlek!

Ha hazádban hontalannak érzed magad,
S szívedben a haza undora egyre dagad:
Én akkor is szeretlek!

Ha balsors hátba-vereget, nem látod a fényt,
Ne ...

Ha álmodban
lehajtod szemed,
Mit látsz?
Körvonalazódik
halványban Kit vársz?
Mit szeretsz?

Érzed-e
mágnesként a vágyaid?
Mik behúzva,
jól ledöntenek..
S fájdalmak érzetét melledből?
"Mik nappal,képtelenek.."

Kezeddel nyúlsz-e felé
mint délibábot látva?
Arcában a csillogást,
s hogy foszlik ruhája?

Elkapva ...