Gyönyörködöm a velencei-tavi tájban,
ebben a remekmívű, szépséges csodában,
amely hol a bájos arcát mutatja felém,
hol dühödten morgós, mint egy gonosz tünemény!

Én mégis megszerettem
és hozzá vonz e szerelem
mindég örömmel engem
feltöltve a szívem, lelkem.

Halász István
Gárdony, 2015. szeptember 02.

A rózsák nyár vég lévén elvirágoznak.
Az alkonyi fényben az angyaltrombiták
lassacskán teljesen össz ecsukódnak.
A nyárvégnek jelei már látszanak

annak ellenére, hogy most nappal
még hőség van, hét ágra süt a Nap!
Holnap már a gyerekek iskolába
indulnak. Ezzel vége a nyárnak.

A lég állítólag később majd lehűl.
A kertünkön az ...

Szél barázdálja a tavat,
Nap vet rá szép fénysugarakat.
Gomolyfelhők fenn az égen
nézik magukat a tó tükrében.

A nyugodt tájon most még csend van, semmi sem mozdul.
A távolban hirtelen egy harang megkondul.
A tavon a szép ősznek meghitt nyugalma árad.
Ez jellemzi most e velencei-tavi tájat.

Halász István
Gárdony, 2015. augusztus 27.

A Nap szégyellősen bújik a felhőkbe.
Oly hűvös van, hogy még ott is reszket tőle.
Szürke felhők komoran állnak az égen.
Jelenleg ez a helyzet e nyárvégen.

Azt ígérik, hogy jobb lesz majd az idő, csak várjuk ki.
De én a meleg időt még az idén szeretném élvezni.
Ám ezt én hiába mondom, ez nem jelent ez ügyben semmit.
Ezért nekiállok róni ...

Ma újra hűvös az este
Sápadt lávapatak az ég
Csak cigarettám parazsa melegít
Hiányod karcolja a hold falaimra
S elbújik a felhők mögé…

Régi sikolyok
verődnek homlokomra
időtlen,
kamaszos légszomj
szorításában remegő
elmaradt ölelések
Non omnia moriar...
Nem ! Nem !
Nem halunk meg egyszerre
és egészen feleim !
csak apránként
régi sikolyokkal
a forró augusztusi ég alatt.....