Tudod én láttam a világot a benne tomboló bűnt,
és a megváltás nekem nagyon távolinak tűnt.
Az emberek már szinte menthetetlenül önző lelke,
önnön egoista jelleme a bajt magának kereste.

Azon kevesek kik mások hibái miatt szenvednek,
segítséget hiába keresnek, idővel mind áldozattá lesznek.
Kiáltásuk suttogásként elenyészik a ...

A halál mindig értelmetlen,
valószínűtlen jön el véletlen.
De miért éppen egy gyermekért,
hiszen ő még oly keveset élt.

Éppen, hogy csak megszületett,
ezen a világon oly keveset lehetett.
Néhány óra csupán mit itt tölthetett,
oly sok mindent meg nem érhetett.

Még oly sok mindent nem érthetett,
még oly sok mindent nem ...

Nekem fáj akár egy furcsa idegen,
néztél rám engem nem hagyott hidegen,
lángra gyújtott rég elfeledett érzelmeket,
jót és rosszat leginkább félelmeket.

Valami bánt valami hasztalan érzelem,
valami elmúlt régen és nekem,
senki sem szólt, hogy vége,
hogy az idő darabokra tépte.

Budapest. 2007.06.

Csak ültünk egymás mellet szótlanul órákon át,
puha lágy homokba temetve fáradt lábunkat,
és úsztunk a fényben mit szem már nem is lát,
csak néztük egymást elértük tökéletes álmunkat.

Igen a felemelkedés előtti állapot visszhangja,
mikor szerelmünk puszta energiaként létezik,
mint csupasz vázakat törékeny testünket itt ...

Történet egy lányról ki többé akart válni,
ki nem tudott tovább nyugodtan várni,
ki korán elindult útján sorsának elébe ment,
nem tudhatta számára ez mit is jelent.

Túl fiatal volt még lelke mintázatlan,
nyughatatlan vágyai előtt még tisztázatlan,
az emberi lélek gyengéje esendő gyarlósága,
ám ö el akart menni nem ...

Emeld fel a követ és megtalálsz,
hasítsd szét a fát én ott leszek,
mindaz amit saját lelkedben látsz,
én mást nem adhatok neked.

Feszülten hiába keresed boldogságod,
otthonod nem fából és köböl épült házakban találod,
hiába kergeted egy éjszakai álmod,
ahol békére lelsz, ott a te családod.

Budapest. 2006.02.13.