Csellengenek a gondolataim körülötted
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
mint tétova idő az elmúlás körül,
ami nem vinné már előre
mégis örül ha a jelen nem könyörül.
Erős lánca a jövőnek nem ad még oda.
Kell még neki a csoda,
amit akkor érez,
amikor egy másik emberben ott van még az otthona.
S ha egyszer ez az otthon mégis semmivé válik...
gondolatként mindig valahol ...
Olvasták: 507
Az Ön versének a helye...
Barabás Patrícia- Elborzongva
Egymagában,
Egyszobában,
Ül csendesen magában
Egy magányos kislány.
Fény szökik be az ablakon,
S bevilágítja a szobát,
Hol a kislány az aztalnál
Egymagába sírdogál.
Sír és rí,
A könnye végtelen.
Szegény kislány!
Mily hitvány a világ!
Suhanna a szelek ...
Egymagában,
Egyszobában,
Ül csendesen magában
Egy magányos kislány.
Fény szökik be az ablakon,
S bevilágítja a szobát,
Hol a kislány az aztalnál
Egymagába sírdogál.
Sír és rí,
A könnye végtelen.
Szegény kislány!
Mily hitvány a világ!
Suhanna a szelek ...
Olvasták: 816
Fájó szívvel gondolok rád egy sötét őszi éjjelen,
Csak a szívem dobbanása hallatszik a nagy csendben,
Csak a szemem ragyogása fénylik éj-sötétben...
Mely éppenséggel tőled ragyog,
Hisz ha rád gondolok, minden egy picivel fényesebb...
Talán még a gyönyörű smaragdnál vagy gyémántnál is.
Mely elkápráztat, de nem annyira, mint te egy ...
Csak a szívem dobbanása hallatszik a nagy csendben,
Csak a szemem ragyogása fénylik éj-sötétben...
Mely éppenséggel tőled ragyog,
Hisz ha rád gondolok, minden egy picivel fényesebb...
Talán még a gyönyörű smaragdnál vagy gyémántnál is.
Mely elkápráztat, de nem annyira, mint te egy ...
Olvasták: 557
Őszi ének..
Pirosló pompával
gyúlt az őszi ének.
Levedlő ruhámban
láttalak téged.
Emlékek zuhataga
öntötte el lelkem,
örökkön előttem álló
múzsa vagy Ki,
megmarad bennem.
Az őszidők tánca.
Téged, nevetve látva
csendülő hangoddal
betöltve szívem..
Libabőr futott,
szalad át rajtam.
Sárgálló ...
Pirosló pompával
gyúlt az őszi ének.
Levedlő ruhámban
láttalak téged.
Emlékek zuhataga
öntötte el lelkem,
örökkön előttem álló
múzsa vagy Ki,
megmarad bennem.
Az őszidők tánca.
Téged, nevetve látva
csendülő hangoddal
betöltve szívem..
Libabőr futott,
szalad át rajtam.
Sárgálló ...
Olvasták: 686
A párákban kúszó
fátylakat nézve,
hangulathoz illő,
az őszies kezdésre..
Mezíttelen talpam
a hideghez érve,
csak álltam az erkélyen
merülve, messzeségbe..
"Hol bukkan napsugár,
mi felhők mögé rejlik?"
Elázott madárszárny,
lombokba telepszik.
Énekben nem harsanva
üdvözvén a reggelt,
s égboltot látva, mint
kitört ...
fátylakat nézve,
hangulathoz illő,
az őszies kezdésre..
Mezíttelen talpam
a hideghez érve,
csak álltam az erkélyen
merülve, messzeségbe..
"Hol bukkan napsugár,
mi felhők mögé rejlik?"
Elázott madárszárny,
lombokba telepszik.
Énekben nem harsanva
üdvözvén a reggelt,
s égboltot látva, mint
kitört ...
Olvasták: 715
Eredeti Baso féle tankában filozofált a szerzőpáros…
Lombsátor, könnyed
Kelmeként, erdő fölött.
Ködös hajnalok.
Lágy csók, szerelmes pára,
Fény néz álmodó párra.
*
Hajnalban leszáll
A köd. Szűrt, reggeli fény.
Látótávolság.
Puha, gyűrött ölelés,
Erdőben kalandlelés.
*
Álmosan hűvös
A ködborított hajnal.
Varjú ...
Lombsátor, könnyed
Kelmeként, erdő fölött.
Ködös hajnalok.
Lágy csók, szerelmes pára,
Fény néz álmodó párra.
*
Hajnalban leszáll
A köd. Szűrt, reggeli fény.
Látótávolság.
Puha, gyűrött ölelés,
Erdőben kalandlelés.
*
Álmosan hűvös
A ködborított hajnal.
Varjú ...
Olvasták: 517

