Határszemle



Egy mezőgazdasági szaklap
tudósítójaként elkísértem
egy téeszelnököt a határra,
szemlélni a földet. - Megígértem,

itt leszek ma reggel, most a pontos
idő hét óra és mit találok,
egyetlen éjszaka alatt potom
tíz hektár kukoricát – ...

\'...rosszabb a halálnál.\'


Féltő szerelmed túl messzire lát
édes szerelmem, féltékenységed
önértékelési zavart takar,
mert sebezhető érzékenységed

miatt fogékonnyá váltál hinni
azoknak a képtelen hangoknak,
hogy férjed kicsapongó életet
...

Mikor megismertelek, csak üdvözöltél,
Akkor nagyon kevés volt, mit velem közöltél.
Én szinte ügyet sem vetettem Rád,
Nem tudtam, hogy több leszel, mint barát.

Ahogyan teltek a napok, s az éjek,
Egyre világosabbá váltak előttem a tények.
Tudatosulni kezdett bennem létezésed,
S megragadott engem az őszinteséged.

Csak barátkozni ...

Nézd a fáknak sárga levelét,
Ez jelzi immár az ősz eljövetelét.
Ritka lombjai közt madárfészek,
Hol ritkábban hangzik fel a madárének.

Mókus fut, s lába alatt avar zörög,
A fákon ugrálva, alatta az ág röcsög.
Kicsiny teste alatt minden hangot ad,
Mivel össze a száraz ág is szétporlad.

A rozsdás, tört avarban én is ...

A halál mindig értelmetlen,
valószínűtlen jön el véletlen.
De miért éppen egy gyermekért,
hiszen ő még oly keveset élt.

Éppen, hogy csak megszületett,
ezen a világon oly keveset lehetett.
Néhány óra csupán mit itt tölthetett,
oly sok mindent meg nem érhetett.

Még oly sok mindent nem érthetett,
még oly sok mindent nem ...

Élt egyszer egy ember...

Kinek lelke háborgott, mint a viharos tenger,
kit semmi sem érdekel, kinek semmi sem kell,
így élni már nem bír, ám halni nem mer,
ő volt az az ember, ki szólni soha nem mer.

Ki lelkébe zárja örökre bánatát,
és nem ossza meg másokkal gondolatát,
soha nem mondja el őszinte szavát,
szépen lassan megutálja ...