Egy gimnáziumi osztálytársnőmmel

futottam össze a Duna Plázában,

egykori gyönyörűszép szeretőmnek

(kit én hagytam faképnél, s hálátlan



fráternek tart azóta) sűrű könnyek

jelentek meg kék szemében. Erősen

átölelt és elcsukló hangon összes

bánatát rám öntötte. - Látod, szörnyen



nézek ...

Fáradt a tó. Pihenni vágyik.
De a szél felette dudorászik,
hozzá a parti fákon muzsikál.
Rá a tó hullámzással reagál.

A Balaton már régen nyugodna,
de az erős szél ezt nem hagyja.
Az ég már tiszta. Felhők nincsenek.
A fák hajlongva \"hódolnak\" a szélnek.

Ez a reggeli látvány olyan, mint egy \"szimfónia\" képben.
A parti fák ...

A parti fákon, mint hárfákon a szél vígan játszik.
Ágaik között önfeledten friss dalt dudorászik.
A Balaton a zenéjét durcásan hallgatja.
Szürkéskék felszínét sok-sok hullám töri barázdálja.

A Balaton ezt a zenét kényszeredetten tűri.
Az erőszakos szél folyamatosan gyötri.
A szél ezt a muzsikát úgy látszik, abba nem hagyja.
A Balaton ...

Ennek a csendes utcának árnyas fái alatt
terem agyamban mindég rengeteg gondolat.
Más azt mondja, hogy itt valójában semmi sincsen.
Az Iglói utcában a természet van szép csendben.

Ahol a természet van, ott van minden!
Üresség legfeljebb csak lélekben lehet!
Engem nem vonz a nagyváros korma, zaja!
De ami vonz, az a tiszta természet maga!

Öröm ...

Esőtől ázott utcán sáros vizű tócsák terpeszkednek.
Barázdált tükreikben tömör felhők tompán tükröződnek.
A tó szürke, tarajos hullámai a partot verik.
A Balatonnak az erős szél által keltett dühét jelzik.

De a szél ereje és a Balaton haragja talán csökken.
A parti platánfák hajlonganak engedve az erős szélnek.
Az Iglói utca hatalmas ...

Hűtlen hozzánk e nyár, s még rosszabb ősz lesz.
Levelek itt-ott fénnyel feltöltődnek,
de sugár elfogy széllel vert világban,
s a lelkekben egyre hidegebb árny van.

Minden együtt, - mégis minden magányos.
Mily lehangoló az, amit e nyár hoz!
Lombokon teng-leng tehetetlen csendje,
s ijesztő jóslat hull a végtelenre.

A vers örömteli Szépséget ...