Világosszürke felhős égbolt alatt
hullámok barázdálják a tavat.
A Balaton fehér tajtékokkal
ütögeti a partot bősz haraggal.

A szél jelenleg nem nyugszik.
Az eső csendesen esik.
Lenn a parton nincsen senki,
hisz most nem lehet napozni.

De lehet viszont beszélgetni,
egy jó könyvben elmélyülni,
a környékben gyönyörködni
és a jó ...

Szilaj szél táncol a habokon.
Nagyon hullámzik a Balaton.
Fehér tajtékú bősz hullámok
ostromolják erővel a partot.

A szél tánca lassan szűnőben.
A Nap törutat a felhőkben.
A tájon szétárad az ereje
és végre úrrá lesz a melege.

A szál lassan, lassan megnyugszik, a hullámok kisimulnak.
A Balatonon a szél rohamai már nem uralkodnak.
Az ...

Kertben jártam, diót szedtem,
s az ősz tükrét nézegettem:

széllel játszott levél, sárga,
s olyan, - átváltott barnára.

Széllel játszott fény és árnyék.
Sóhajtoztak: - Messze szállnék!

Azt csak otthon vettem észre:
egy dión kert pöttömkéje.

Csiga-baba! Olyan kicsi:
ki nem látta, el sem hiszi...

Csepp érdem, közlöm ...

A széles Dunának két szép partján
a két város képe látszik
és a hátán fodrozódó hullámainak
tükrén közös hídjuk árnyéka játszik.

A Nap is rácsodálkozik e két városra,
amelyek között most már nincsen országhatár
és az eseményeknek a szilaj sodrása
őszinte szívekből baráti szívekbe jár.

S míg ezeken ábrándozom, a Duna ...

Ígértem, múltkor, hogy meglátogatlak, -
s csak ünnepekkor írtam levelet,
helyette, de, lelkem mélyén, a szándék
ott volt. Ígéret hamis nem lehet, -
nálam. A "jobb későn, mint soha" mondás
(bár egy kicsit hibádzik valahol)
most előugrik tegnapi homályból,
s egy megírt vers máris feléd lohol.
A lég liheg a túlfűtött melegtől,
s én is ...

Mikor az Anyag önmagára nézett:
az volt a hihetetlen Ősigézet,
varázs, mindmáig fájó, érthetetlen,
mely titokként gyúl ki földi szemekben,
s visszfénye pásztáz életen-halálon,
mint lenyűgöző, félelmetes álom!

Semmit sem Alkotunk, ha ezt nem újra!
Tapogat a "tudom!" rút sátánujja,
s hangoskodnak a látszatember-bábok,
a fegyverük ...