Lüktet minden porcikám-porcikája.
Elvarázsolt a legszebb álruhája.
Arca mögött angyal áriája.
Édes vágyam fonala.

Végét nem látom.
Szívem megszánom.
Szeretem, kiabálom.
Széttépem, rajzolom.

Vágyaim csillapítom.
Megcsókolom.
Kívánom...eltitkolom.
Elvarázslom.

Titokban őt ...

Körülvett a sötét csend, egyedül voltam,
álltam némán és rád gondoltam,
de hangod a csendet nem szakította meg.
Néztem a holdat, mosolygott a jó Öreg.
Táplálta bennem a reményt, hogy még egyszer találj meg.

Sóhajom szállt felé - ó, hol lehetsz?
S éreztem, hogy titkon még szeretsz.
S a nyári emlékek végigsuhantak fejembe,
száz ...

Eltelt sok év és még mindig várok rád,
Nem tennék másképp, hiába mondanád,
Sok régi emlék még mindig bennem él,
Eltelt sok év de a szívem még remél.

Egyszer majd, ha egy fejezet véget ér,
Rájössz akkor, hogy mit jelentettél,
De addig még titokban rólad álmodom,
Félek felébredek, s fájni fog ...

Szó, mi lassan évülne már,
odva bélelt száraz bársony,
toll kapkod betűre lelve,
nehéz csendben inog szájon.

Szó, mi kísért naptól estig,
hangodból tört elő újra,
vándormadár lódul neki,
házak közül messzi útra.

Szó, mi fenntart mélység felett,
kelne magja egek felé,
kapaszkodó, végső mentsvár,
tiszta mondat, ...