Az őskorban az ember igénytelen vala.
Ha nem harcolt a létért akkor meghala.
Ügyességén múlott a betevő vacsora.
Ha nem tudott futni, ő volt a lakoma.

A rabszolga sorsnak is meg volt az ára.
Lenyuzták a bőrük, vagy felhúzták a fára.
Épűltek paloták ,piramisok hada.
Hullot a sok nép,mint az őszi légy.

Keresztes hadjárat,Budhizmus ...

És újranyílik az Istenek Kapuja...

Mond, mivé lettél te fényes Babilon?
Lét porában csúszó, vonagló fájdalom.
Nyíló virág, isteni kapu valál,
S hamvaidban matat a fekete halál.

Fénylő, égi jel a világ köldökén,
Ősmagból sarjadó, igéző költemény.
Lobogó üstökös, ki jelet ...

Hallgasd, csattana a csendben egy érzés,
most már érted e mit súg a szél.
Látom, szép szemed csillan megértés,
dobban a szíved csak nekem él.

Érzem, úgy suhan vágyam el hozzád,
mint aki nem menne el soha már.
Félek, messze vagy hozzám nem várnád,
testem hozzád nem haza jár.

Lassan, érint meg téged a lelkem,
minden falban van ...

Úgy simogat mint, a
Déli lágy szellő őszi éjszakákon.

Oly puha mint a párna,
Melyre fejed hajtod,
Fáradt napjaidon.

Oly lágy mint, a
Nap melege ahogy,
Lángcsóvákkal rád süt,
A nyári nappalokon.

Oly selymes mint, a
Frissen hullott hó,
Téli alkonyon.

Oly szép mint, a
Naplemente a ...

Óh, hányszor elvetettem a sulykot jó messze,
Mégis türelemmel néztek el mellette.
Így jogom van-e vajon őket ünnepelni,
Ki annyi bajt okoz, méltó megfelelni?
Azt kérded tőlem: milyenek a nők?
Ők? –Ők az örök teremtők!
Férfi-ösztön édes vadvirága,
Termékeny magjának gyümölcstermő fája.
Ők azok, kik mindig magukban hordoznak,
S az ...

Szeretem őt,de hogy mondjam el,
Tudom,másképp érez
Hogy mondjam el?

Elhívtam beszélgetni,de hogy mondjam el,
Ő csak kinevetne,
Hogy mondjam el?

Nem törődne velem,de hogy mondjam el,
Semmibe venne
Hogy mondjam el?

Inkább maradjon titok örökre,
Emlékként zárhassam Őt,
A szívembe.