Képzeld el, vajon mit érezhet az,
kinek lelkében soha nem jön el a tavasz.
Szívében örök fagyos tél tombol,
tudja jól rá senki nem gondol.

Tudja jól, nem számít senkinek,
nem tud örülni ő már semminek.
Képzeld el, milyen lehet mindig egyedül élni,
a jövőtől félni, mindig csak magányra hazatérni.

Tudni azt, hogy rád senki sem ...

Az otthonod ott találod ahol a szíved van,
hol lelked békét és nyugalmat talál,
ezért vagyok én hontalan,
haza nem térhetek soha már.

Csak bolyongok egyedül a világban,
szeretetet nem kapok sehol,
szívesen maradtam volna a házban,
hol gyermekként felnőttem egykor.

Ám úgy hozta a sors a ...

(Marikának, 2006. Január 7-én, szombaton.)

Csak 16 éves volt, amikor megszülettem,
Mikor kisgyermekként sorsára telepedtem.
Sokszor tette meg velem otthonom
S a Nagymamám lakása között az utat,
Sose panaszkodott emiatt!
Kedves volt hozzám, ápolt, dédelgetett.
Mikor Édesanyám nem volt mellettem,
Anyámként ...

Fiatal elkényeztetett, gazdag lány volt,
mindenkivel még az élettel is dacolt.
Vad forró vágy égett benne,
sok házas férfi életét tönkretette.

Flörtölt velük kegyetlen játékot űzött,
ostoba férfiakkal kiket a vágy fűtött.
Semmi sem volt elég neki habzsolta az életet,
kihívta maga ellen a sorsot a ...

Rögös utakon járjuk az életünket, külön-külön,
Sokszor nem társul más életünkhöz, csak az üröm.
Úgy adódott, hogy a sors mindkettőnknek mást szánt,
S nem tudtuk, hogy mit fogunk érezni egymás iránt.
Jövőt sajnos előre nem látott egyikőnk sem,
S nem tudhattuk, hogy egymásba szeretünk, őrülten.
De ...

Történet egy lányról ki többé akart válni,
ki nem tudott tovább nyugodtan várni,
ki korán elindult útján sorsának elébe ment,
nem tudhatta számára ez mit is jelent.

Túl fiatal volt még lelke mintázatlan,
nyughatatlan vágyai előtt még tisztázatlan,
az emberi lélek gyengéje esendő ...