Néma csendélet hever az öreg tölgyfa asztalon,
mély bor, zöldes üvegén átjátszik a fény,
hol van egy lélek, elment az élet,
csend honol az ablak korhadt peremén.

Nem szól az alma, nem panaszkodik a fal,
hogy a tapéta, mit a macska összekapar,
leválik róla, mint növő fáról a kéreg,
nem mozdul a levegő, megállt, dél lett.

Odakint ...

Az első pillanatban mikor megfogtam a kezed
tudtam újra boldog lehetek veled
s ha lehetne el nem engedném a kezed
Örökké ott lennék neked

Mikor az első csókodat kaptam
éreztem a szívem csak is érted dobban
azóta te vagy minden gondolatomban
Megfogadtam szeretlek téged mindennél jobban

Mikor rád nézek ...

az utcán sétálva nézegettem.
a késő őszi délután langyosan
kezdett lazitani.
mignem egy gondolat hasitott belém
''lehet, hogy mindjárt meghalok''

a lépéseim egyre gyorsultak
az embereket alig tudtam kikerülni
még élt bennem a táj szépsége
még az előző pillanat hódolt
de a gondolat ujra ...

Szerelmes csókot küld a nap a tóra.
Ez a tónak az esti búcsúcsókja.
A Balaton ezüstfényű hulláma
kíséri el az éjszaka nyugalmába.

A Nap egy pillanatra megáll még nyugaton,
majd lassan eltűnik a nyugati láthatáron.
Az egész tájra csend borul. Szétterül a nyugalom
nemcsak a Balaton parton, hanem az egész ...

A múltba nem visszatekintek,

hanem a mélyére pillantok,

akárcsak a tóba, egyszer ez

bukkan a felszínre, míg máskor


az, néha meg semmi... Utólag

jövök csak rá, hogy a csoda az

elmúló ...

Hittem,hogy szeretni könnyű,hogy nem fáj a szív
Már tudom,hogy a szerelem fáj,és gyötrelmes kín.
Hittem ,hogy a boldogság egyszer rám talál
Most itt van, és mégis mennyire fáj.
Annyira egyedül vagyok, pedig itt vagy velem
Az agyamba és a szívembe vésted neved.
Velem vagy, minden éjjel,minden

Olvasták: 758

Vágyakozás,