Eljön a nap , mikor végleg itt hagysz,
Nem látlak majd többet , s te sem láthatsz,
Mert nem leszünk már egymásnak más , csak két idegen,
Kiknek sorsa , pár pillantásban összeforrt hirtelen .

A pillanat elmúlt , s csöndben elmentünk egymás mellett,
Ez ismétlődött minden nap , s a hónapok csak teltek,
De most ...

Amikor megnősültem, akkor növendékként
koptattam az iskolapadot egy szigorú,
katonás intézetben. Remekül éreztem
magam a házasságban, mert helyes irányú

változáson mentem keresztül, megkedveltem
a házasság intézményét, a felelősség,
a törődés érzését korábban nem ismertem.
Ettől fogva nyíltan vállaltam, fellengzőség
...

Mosolyog a nap.
Utcánkban több koldus dülöngélve ballag.
Az árok peremén lila orgonák nyílnak,
Mankójával bajlódó mozgássérült könnyezve dől egy ócska kapunak.

Kopottak mind. Munkahelyük nincsen.
Nézik, hogy vigyorog a napsugár a háztetőkön, - derűsen!
Friss fűillat leng a levegőben,
Csikkeket szednek fel a földről, s szívják ...

Hiányzik érintésed melege
amikor ízlelted a testemet,
neked adtam egész lényemet,
éreztük egymás remegését,
varázslat sem tehette volna szebbé,
minden pillanat különleges volt,
lehettünk réten, a liliom illatán túl,
végtelenségbe bódító ágyban
felborzoltad testemet ujjaid begyével,
csókba fullad a ...

Megszerettem a nevemet, a teljes

nevemet, bár sokáig berzenkedtem

ellene, különösképp a Pál helyett

szerettem volna, hogy Attila legyek.



...

Nekem nem azok az igazán nagyszerű

órák, amelyeket népes társaságban

töltök el, hanem amit egy-két baráttal

csevegve, vagy szépirodalmi alkotásban



elmerülve, vagy gyönyörűséges zenét

hallgatva élek meg. Felejthetetlenek

azok a pillanatok is, amikor ...