A katona, az álmok katonája,
onnan jött, ahol vörös volt az ég
vértől, vágytól, tűzvésztől, szabadságtól,
pokol és menny gyújtott vörös zenét.

A katona ment, lengő árnyfalak közt.
Fent hold gurult: lángfehér félelem,
de bátorságát Álomisten adta:
kegyetlen Szép, szívközel-Végtelen.

A katona ment, majd leült egy kőre.
A ...

Jó sportolóként imádtam győzni,
ámbár ráébredtem arra, flörtölni
is csodálatos dolog, sőt még hosszabb
ideig tart az öröm szerzése, hogyha

kedves, értelmes hölgyeknek csapom a
szelet, mert a győzelem pillanata
túl rövid ahhoz – kár minden vitáért -,
hogy csak azért éljek és semmi másért…

Madarak íve, amit röptük rajzol,
s hoz vissza olykor elmúlt pillanatból,
vagy víz gömböcske, mit volt öröm, bánat
fényesít, de már csupán önmagának..

Eltűnődöm: a sok-sok apró részlet
mint fedi el a szemnek az Egészet
kis életekből.. és létezik-e Élet,
s mond-e róla maradandó meséket
Idő, amely nem ...

Nincs furcsább tárgy, mint ez a hosszú-hosszú,
sokszínű csík, amely, mikor lecsap,
fel-felvillan aranyfogsor-ígéret,
selyemgyönyörrel befont pillanat
kéje kacsint kéken, bűvös-pazarlón
test árasztja csábító melegét,
de más helyen, az árnyaktól sötétlő
korbácstest-részen hold jajong zenét,
fehéren izzót, ...

Kék altatta a kéklő szemeket.
Jöttek ismerős ismeretlenek:

élénk arany pontok árnyék alól,
rigófüttyök ujjongtak valahol,

csőr kopogtatott málló kérgű fát, -
majd csendé lett erdőszéli világ,

de rét feletti felhőn ottmaradt
hóláng fehér, felzengő pillanat.

Gyönyörűt ígért délutáni ...

Tulipán lobban -
sárga pillanat.
Kis kertek zöld szívéből
mi marad? Mi marad?

Tulipán lobban -
piros pillanat.
Sok volt-szívdobbanásból
mi maradt? Mi maradt?

Tulipán lobban -
virágos a fény.
Kutya ásít. Kis kertben
madárhangos remény.

Tulipán lobban ...