Itt hagytál ismét,
elhagytál az imént,
de szemedben különös csillanás ragyogott,
hogy a szerelmet épp elhagyod.

Fájt? Neked jobban.
És én nem mentem tovább a nyomodban,
inkább leültem az úttestpadkára
és sírva vártam a feloldozásra.

Nem hagytam magam,
mert minden fontosabb,
mint te voltál,
de az arcod már ...

Fájt mikor azt mondtad,
Ez a virágzó kapcsolatunk vége.
Nem éreztem semmit mégis fájt,
S egy esélyt adtam a holnapnak.

Kis világom azóta fél és üres.
Én egyedül ott maradtam.
S csak alvadtvér maradt garatomban,
S elmetszette légcsövem haragod.

A sors pengéjén az élet mindig fen,
Szét szakadt a páncél gyönge ...

Harangoznak.
De kiért?
Kiért szól a harang?
S miért?
Fekete fák
Tar ágain
Gyászlobogó
A szürke kín.
Csend van.
Csak a harang szól
Messziről.
Halkan.
Kit siratnak?
Kit temetnek?
S mi ez a nehézség
Rajtam?
Én haltam meg?
Engem sirattok?
Mért hallgattok?
Mért nem válaszoltok?
Sietős ...

Kinek az ideje jött el ma?
Kinek kell ma meghalnia?
Kinek törnek össze most álmai?
Vajon hányan fognak érte könnyezni?

Nem akart ő örökké élni,
nem akart a haláltól félni,
de hogy ilyen hamar el fogja érni…
most már örökre akar élni!

Most úgy érintene rózsaszirmot,
megőrizne minden titkot.
Megölelne minden ...

A zöld növények között olvasni gyönyörűség!
Élvezem a szavak ízét, szépségét, gyönyörűségét!
A napsugár vidáman táncol a sok levélen.
A szépség tündérszárnyakon száll a légben.

A sok bölcs gondolat, amely az írásokból fakad,
e csodaszép környezetben kap angyalszárnyakat.
Ebben a nyugalomban ...

Komoly esély van rá hogy belehalsz az életbe
De te mégis mész előre folyton csak kérkedve
Akik bandába verődve bármit szétszedne
Különbnek érzed magad bárkinél pont te!

Én meg csak itt ülök s írok minél többet
De mégse verem el azt a gyönge hölgyet
Vagy verném be téglával a kirakat üvegét
Mert én talán sejtem az igazság ...