Még most bújik ki a kerti virág,
de én már a rideg telet érzem,
oly fiatal még,s friss a világ,
én talán mindenből csak ezt veszítem.

Vadul viharzik a homok az órában,
a kegyetlen, s kietlen homok óceánban,
Ütemesen verik hullámi az üveg partot,
Ily ütemben dobja rám, az idő a hantot.

Nem vagyok ...

Szerelmesen hozzád bújni,
szívemmel szívedhez simulni.
Két karommal átölelni,
Bánatod messzire űzni.
Téli estén melléd ülni,
kezed kezembe venni.
Puha párnán elpihenni,
szemed tüzében melegedni.
Egymást naponta felfedezni,
s életünkre ránevetni.

A hírnév biztos jó mégis;
Már ezt gondolják rég is
Sok híres költőt ismerek;
Utánuk költeni is merek
Híres költőnek lenni nem inkább a legjobb;
Mert mindenki megmondja milyen lehetőség is a jobb
Tanultam sokról;
Valamelyik sokkol
Igaz szép vagy szomorú, ha megérted;
De rájössz arra, hogyha a kort megéred
Én megértem, miért ...

A mackócska egymagában
egy jót úszott kinn, a tóban.
Eddig minden rendben lenne,
de hevült testtel ment a vízbe.

Baja éppen csak hogy nem lett,
mert egyet Ő elfelejtett.
Mielőtt úszni kezdene
magát kell lehűtenie.

Miután Ő ezt megtette,
elkezdhet úszni a vízben.
Elfáradt és piennie kell,
gumimatracán nyúlik Ő ...

A Tavasz a gyermekeit
szerelmesen öleli,
szárnyát bontja a kikelet,
Édes napfény a levegőt melegíti

s álmait űzi az idegen télnek
ami elmúlt,
helyette virág nyílik
s illatozik

hogy szívem szorul
s mégis boldog az Új Élet,
mert éled,
s mert új.

Virág nyílik a ...

Költők, írók, s megannyi mások!
Királyok, nemesek, császárok!
Ím, e gazdag név, szégyen porba hullik!
Csak... betűk és iniciálék...

Két csepp vér, kék tintával keveredik.
Nyom, de a fájdalom így is elmúlik...
Nem marad nyomukban semmi...
S a szobor, a hajdani báb... Mind elporlik!

A kincs melyet ...