S lőn két leány Bethániában –
mindkettő igen jámbor lélek:
Az egyik szorgos sürgő-forgós,
a másik hallgatag mélységes.

Midőn az Úr házukba térve
helyet foglalva ott lepihent,
Látta amint az egyik tüstént
az Ő szolgálatára siet.

A másik lányka lábaihoz
ülve figyelmesen ...

Sárga iriggyel nézem a vitrint,
takarja belülről a pára,
két szűz szerelmes szerelme
él hűvös márványba zárva.

Jeges-hideg ajkak csókja,
éppolyan forró még,
mint amilyen volt,
négy ezer évvel elébb.

Szeretni örökké; álom,
mégis igazzá vál,
itt az időtlen példa,
az elmúlás is vár.

Márványkarok ...

Ha az élet csak egy mese volna,
Senki sem élne csak írva volna.
Se szív se társaság.
Csak néhány betű, és az elképzelt valóság.

Hisz ki is értene bennünket?
Én a mese elől menteném bőrömet.
Nekem nem kell más csak a való,
Nem kell, hogy felnőtt legyen a ...

Hogyha tudnám mit írjak,
Írnék hát egy verset.
De csak kezdődnek a sorok,
És rohannak a percek.

Rohannak a percek,
És elragad a múlt,
Az eszem egy fiún jár
Ki már nem hozzám nyúl.

Elvesztettem
És nincs velem.
Más fog,
És mást szeret.

Midőn írnám a verset
Az érzés elfog.
Szótlan leszek s ...

Különc kis diák voltam,
A bajban csak egy kicsit sírtam;
A legtöbb lelki bajomért,
Nem kellesz a bocsánatodért.
Az kell, aki szeret;
Ha baj van, vezet

Már sok iskolába jártam,
Csajokat sokat vártam;
De nem szerettem csúnyaságomért,
De leginkább pesszimizmusomért.
Ilyen a természetem;
Nem kertészkedtem

Ha ápoltam ...

Még most bújik ki a kerti virág,
de én már a rideg telet érzem,
oly fiatal még,s friss a világ,
én talán mindenből csak ezt veszítem.

Vadul viharzik a homok az órában,
a kegyetlen, s kietlen homok óceánban,
Ütemesen verik hullámi az üveg partot,
Ily ütemben dobja rám, az idő a hantot.

Nem vagyok ...