Szeretném neked adni a kék eget,
Csillagfényes éjen a Göncölszekeret,
A napot, virágos réteket,
Szeretném megadni neked.
Szeretném neked adni a madarak röptét,
A tavasz erdő harsány zöldjét,
Mezőkön sárgálló pipitéreket,
Szeretném megadni neked.
Szeretném neked adni arcomat,
Szemem ...
Olvasták: 771
Az Ön versének a helye...
Sötét lett a tornyok felett;
Csúnya felhőkből az eső pergett
Rondán futott át a beton pusztáján;
Az elítélkezett április napján
A nap már az elején sugallta;
Így a férfi az ablakot csutakolta
A felhő csak olyan szép volt;
Világosan, sötéten gázolt
A madár család egy alacsonyabb fészket talált;
Hogy ne várja ...
Olvasták: 598
Idő,
Arany János is sokat szenvedett,
Mire a \'Toldi\' után pihenhetett.
Megfogadtam hát neki ,
Ajándék lesz e költemény
Kifordítom teljesen és szépen,
Amit megírt olyan nehézen.
Nagyszalonta népe majd látja,
Hogy Arany Rezesnek barátja.
Nem vagyok tán olyan mint Ő,
Művelt, bölcs ember, költő
De pályázatát átírom,
S ezért nem ...
Olvasták: 1118
Lágyan leng gondolatom s a Nap csak csüng a horizonton.
Vérzik az ég alja s cseng a hegyek közt véres ajka.
Nem látni már a felhőt s a Hold is kibújni látszik.
El világ! Félre az utamból, itt az én időm következik.
A lágy szellő sikítva fú bele a nyárfaligetbe.
S önti langyos csókjait az emberekre!
Messze szállnak a
Vérzik az ég alja s cseng a hegyek közt véres ajka.
Nem látni már a felhőt s a Hold is kibújni látszik.
El világ! Félre az utamból, itt az én időm következik.
A lágy szellő sikítva fú bele a nyárfaligetbe.
S önti langyos csókjait az emberekre!
Messze szállnak a
Olvasták: 678
Mikor megláttam e tájat,
A tehenek rám mosolyogtak;
A belvíz terelte e nyájat,
A nép szegényen vízben totyogtak
Gyorsan áthaladt a Tiszánál,
Egy nagy fém riasztotta föl e csöndet;
Nem tudom, mit diktálnál,
S hogy e paraszt legény rakosgatja a rönköt
Megyek e pusztában,
Hol, hol megállva;
Hogy e család a ...
Olvasták: 558
Amikor a remény elveszik,
És a Földet egyszer elveszik,
Mikor már hó sem esik,
Akkor az alkoholista sem iszik.
Nem szólnak többé a madarak,
Nem vicsorítanak Rád agyarak.
A bűnöd a szívedben jelet rak,
Hogy ki ne törjön az ablak.
A csaló sem kártyázik többet már,
Eltűnik a sűrű gyárfüstben ...
És a Földet egyszer elveszik,
Mikor már hó sem esik,
Akkor az alkoholista sem iszik.
Nem szólnak többé a madarak,
Nem vicsorítanak Rád agyarak.
A bűnöd a szívedben jelet rak,
Hogy ki ne törjön az ablak.
A csaló sem kártyázik többet már,
Eltűnik a sűrű gyárfüstben ...
Olvasták: 704
