Vadgesztenyefánk a barna komákat
földre leküldte. Kipp-koppos varázslat!
Négy-öt gyufaszál, - és belőlük ember
készíthető, de ügyetlen kezemmel
nem sikerült, az én emberkém lába
kihullt, féllábú lett, vagy máskor sánta,
szegény, mivel letört a gyufa vége:
megszületett, de balsorsa elérte.
Ám bölcs tanácsot ütött derék óra:
- ...

Azt kérdezte egy Költő, aki a nép,
az ország sorsát a szívére vette,
hogy ment-e könyvekkel a világ elébb
(Vörösmarty). A reformkorban messze
előre látott. Ily küzdő világban
gyakran csupán csak magyar szalmaláng van
nemes eszmékért, de olykor kilépne
jó irányban Petőfi büszke népe.
S ha elbukik? Bár dicsérőt ír róla
furcsán ...

Sajnos elnyíltak már a dáliák.
Kertünkben most már nem pompáznak.
Szépségüket rég megmutatták,
hiszen már őszi napok járnak.

A Nap már gyenge.A lég hűvös.
Az égen szürke felhők állnak.
A reggel több helyen ködös.
A szélben a fák hajladoznak.

Csend van. Körben minden nyugodt.
Az utcákon alig ...

- Nagy teste van, sokat eszik!
Faragjuk le költségeit!
- vélte bölcs bizottság (ejnye!,
ezért ő mennyit zsebelt be!,
ám megoldotta a talányt,
miként legyen fél-elefánt...).
Így lett...elefántunk gebe,
félpénz-koszton alig megye.
S vélték: elég egy ápoló, -
fél-elefánt már szinte ló!
Bölcsességnek véget vetett:
éhes fantink ...

Mottó: „A háború, az emberiség kudarca” (Ferenc pápa)

A szíriai nép, épített, alkotott.
Egyszer csak polgárháborúba sodródott.

Az utcákon emberi tetemek, mellettük házak omlanak össze,
Villanykábelek lengenek póznákról letörve.
Nem volt elég! Megjelentek a vegyi fegyverek,
Amelyek szétmarják az emberi testet!

Kinek az ötlete volt, ...

Ember-bútorok. Bútor-emberek.
Árny-ujjhegyekről fénycsend elremeg.
Anyag-lélek és bús lélekanyag.
Egyesül sok siető pillanat, -

s mily gyorsan! de olykor, álomhibán
átcseng fehér szenvedély-porcelán,
majd huhogás hull süllyedt fák felett,
s megrázkódik rokkant ablakkeret.

Karosszékben, mikor senki sem ül:
bele a bánat fáradtan ...