Várni a percet...
Órákig, napokig várni a drága percet,
Ami ha kell:szívet melenget,
Ha kell rózsaszínű szirmot
Hullajtgat szemedre, szádra,
Ebben a megkövült, csupa durvaság,
Idegenség vad-világba'...
Kedves szellőt idézget,
Veszekedett viharban-
A jót, a kedveset meséli, mikor
Körötted mindenhol csak baj van...
Örök ...

Én nem így akartam!
Én ordítani akartam,
amikor kiléptél az ajtón!
Ránk csorgott a jelen,
a búcsú pillanata.
Én meg nem tudok búcsúzni...
és megláttam szemedben a fájdalmat!
Megijedtem s hagytam, hogy menj!
A Csönd maradt csak odabent velem
(ahol nemrég még a szerelem beszélt)
szorító végtelenbe ...

Dimbes-dombos vidékeden
autóbuszról körülnéztem.
Bölcsen őrzöd a sváb múltad
a jelennek jó példát mutatva.

Szemeim megpihentek szépségeden,
a természeti értékeiden.
A műemlékek gyönyörű jelene
a múltat a mába vezeti be

és példát mutat a jövőnek
a ...

Magam előtt látom a múlt tudósának arcát,
amidőn a tudományért folytatja szüntelen harcát.
De szinte látom a jelen tudósainak gondjait is.
A jelen tudományára ma vajon mennyi és mire telik?

Rosszul érzem magam
és életem sötét tájait róttam,
s kerestelek mindenben
az égben és a levelekben
és mindenhol ,ahol csak lehetett,
de az egész reménytelen és elveszett.
Három napja nem hallok rólad,
nélküled nincs számomra holnap
s tudom te se szereted,
ha zaklatlak szüntelen,
de kérlek értsd meg
vanm, ami lehetetlen.
Ilyen a ...

Adj kegyelmet nyomorult lelkemnek,
adj választ a kérdéseimre,
hidd el nem hallasz rólam többet,
csak áruld el miért lett vége.
Remélem megkegyelmezel és okot adsz,
miért nincs számomra holnap,
hátha rájövök mi lelt téged,
amikor a hirdetett érzés valós volt régen.
Elhittem neked,amikor mondtad szeretsz,
te voltál a végzetem,
bíztam ...