Komoly esély van rá hogy belehalsz az életbe
De te mégis mész előre folyton csak kérkedve
Akik bandába verődve bármit szétszedne
Különbnek érzed magad bárkinél pont te!

Én meg csak itt ülök s írok minél többet
De mégse verem el azt a gyönge hölgyet
Vagy verném be téglával a kirakat üvegét
Mert én talán sejtem az igazság ...

Várni a percet...
Órákig, napokig várni a drága percet,
Ami ha kell:szívet melenget,
Ha kell rózsaszínű szirmot
Hullajtgat szemedre, szádra,
Ebben a megkövült, csupa durvaság,
Idegenség vad-világba'...
Kedves szellőt idézget,
Veszekedett viharban-
A jót, a kedveset meséli, mikor
Körötted mindenhol csak baj van...
Örök ...

Én nem így akartam!
Én ordítani akartam,
amikor kiléptél az ajtón!
Ránk csorgott a jelen,
a búcsú pillanata.
Én meg nem tudok búcsúzni...
és megláttam szemedben a fájdalmat!
Megijedtem s hagytam, hogy menj!
A Csönd maradt csak odabent velem
(ahol nemrég még a szerelem beszélt)
szorító végtelenbe ...

Dimbes-dombos vidékeden
autóbuszról körülnéztem.
Bölcsen őrzöd a sváb múltad
a jelennek jó példát mutatva.

Szemeim megpihentek szépségeden,
a természeti értékeiden.
A műemlékek gyönyörű jelene
a múltat a mába vezeti be

és példát mutat a jövőnek
a ...

Magam előtt látom a múlt tudósának arcát,
amidőn a tudományért folytatja szüntelen harcát.
De szinte látom a jelen tudósainak gondjait is.
A jelen tudományára ma vajon mennyi és mire telik?

Rosszul érzem magam
és életem sötét tájait róttam,
s kerestelek mindenben
az égben és a levelekben
és mindenhol ,ahol csak lehetett,
de az egész reménytelen és elveszett.
Három napja nem hallok rólad,
nélküled nincs számomra holnap
s tudom te se szereted,
ha zaklatlak szüntelen,
de kérlek értsd meg
vanm, ami lehetetlen.
Ilyen a ...