Előttem az érett szőlő szép fürtje,
az idei év munkájának eredménye
a szeszélyes időjárás ellenére.
Rám mosolyog minden egyes szeme.

Ropogós, finom és zamatos,
szép zöldeskék és kívánatos.
A napfény rajta táncot rop,
bogyója a számban ropog.

Bacchus, Diogenész!
Nem ebből lesz számotokra ital!
Ínyem, gyomrom telik ...

Kerestelek. Kezemben fáklya.
Pillám fésűje túrt bele
a laza kontyú éjszakába.

Elrejtőztél. Nyomod se volt már.
Se hang, se fény, se buborék.
Talán előlem bújdokoltál?

Hallgatásod jegében dermedt
csuklómat forgattam feléd.
Így vártam mindennap kegyelmed,

Ilyen sámáni révületben.
Aztán zörrent a holt avar
s ott ...

Te egy istennő vagy a
földi halandók között.
Szeretettel uralkodsz s
szeretettel büntetsz.
Kedves mosolyod kedves
nevetésed békét teremt
minden ember szívében
Te nem haragszol senkire
te az ég istennője.

Isten képe benne van minden egyes vízcseppben,
mosolyog ránk minden vízen táncoló fényben,
benne van a balatonparti légben,
az összes, tóparti nyári békés körülményben.

De Istenünk nemcsak akkor haragszik ránk,
ha ocsmány szidalmazására nyílik a szánk,
de akkor is ...

Az égen néhány felhőfolt.
Nem csoda! Tegnap vihar volt.
De itt a jó idő reménye!
Bizakodva nézek az égre!

Istenem! Adjál végre jó időt!
Igazi nyári melegítőt!
Ahogy most reggel nézek az égre,
megvan ennek a reménye.

Te istentelen angyal, mondj mesét nekem,
Had repüljön elmém messzi földeken.
Regéld el, hogy máshol boldogabb vagyok,
Dalold el, hogy izzanak a messzi csillagok.
Énekeld, hogy vár rám egy vidám, szép jövő,
Hogy egy messzi parton ott áll egy ősi kikötő,
Hogy vár rám ott egy hajó, mi távolba röpít,
s fejemből ...