A VÉGTELENBEN

A végtelenben minden kis sziget,
s ismert tájak is ismeretlenek.
Ismert, s nem ismert végesben se jobb,
s ez mit súg neked, ha átgondolod?

TAVASZBAN

Nem elég, ha virágfény útra kel:
segíts neki, - szívedig érjen el!

HISZED?

Hiszed: istené olyan égi jel,
mely tőled imádatot követel?
Ilyennek nem tartok jelet, ...

Igen, fontos, miként halt meg Petőfi.
Segesvárnál, vagy barguzini táj
karolta át, mikor halála eljött?
(Anyag-varázslat rejtély minden halál.)

Ám fontosabb, hogy végre lásd, magyarként:
az arcokra álarc miként tapad.
Mosolyt, bánatot mímeltet az érdek,
s tett fosztogat, míg a légben nagy szavak.

Álarcban urak, és álarcban ...

A tónak nyugodt sima tükrén
lengél táncol a Szellő Tündér.
A Nap fénycsókját bőven szórja
erre a szép tavi tájra.

Vitorlások vannak a vízen.
Menni próbálnak e gyenge szélben.
A nádszigetek mögé bújva
lassan indulnak útjukra.

A parton emberek napoznak,
kocognak, kerékpároznak, vagy beszélgetnek, ...

Jó korán, hajnalban felkeltem,
madárdalt örömmel észleltem,
vasárnap - rikoltott mindenik,
poharam nektárnak csordultig
telt, mikor gondoltam férjemre,
egyetlen kincsemre, fényemre,
ki múltam temetve figyel rám,
átnyújtva életem szép tálcán,
kínálja jövőmet, kettecskén,
élhetek mellette én büszkén.
Gyógyítgat, imád a tisztesség,
nem ...

Nőnapra írom a pársoros kívánság-levelem,
férjem él, mint én is, boldogság, szerelem jár nekünk.
Fokozni hogy lehet az érzést, pőrére vetkezem,
meztelenül várunk, aranyló új ruhát felveszünk.

Örök nő Évaként én vagyok, férjem a hitvesem,
ismerni kell gyerekként, korokként a ruhás maszkokat,
mint ahogy enyém lett férjemnek öcs-múltja, ...

Magyar vagyok, már azért is, mert régen… ide születtem.
Magyarul beszélek, anyám tanított… ez anyanyelvem.
Magyarul tanultam imádkozni és az iskolában!
Mindig magyar gondolataim fogantak a hazámban!

A magyarokat és hazánkat áldja meg az Isten,
És tudjátok csak meg… magyarságnak még vége nincsen!

Van a nagyon csúnya világnak sokkal nagyobb ...