Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Ima

393 
(3 soros-zárttükrös)
Pedig szerelemmel a szívemben születtem,
Később láttam, cudar egy világba kerültem…
Pedig szerelemmel a szívemben születtem.

Ez a rongy életem engemet nagy tévútra vezérelt,
Te meg csak jöttél a fénnyel, ám a sors keze nem tett kivételt…
Ez a rongy életem engemet nagy tévútra vezérelt.

(Visszatérő rímek)
Bálint ...
Olvasták: 523
Részletek
Az Ön versének a helye...
204 
Fent esőfelhők az áttetsző fényben:
szürkét fehérrel elegyít az ég.
Lent zöld a táj, de rajta téltől álmos,
messzeségét el nem hitt messzeség.

Hány versben fel nem ismert Messzeség van,
mit a nép látni máig képtelen!
A lelkek mélyén fel nem ébredt hangok…
Eljön-e értük a történelem?

S milyenek lesznek? Pirosan kiáltók,
ha ...
Olvasták: 285
Részletek
261 
Harang hangokban sokszor ott a bánat,
lemondó dél és süllyedő vasárnap,
ahol a haldokló imák reménye
hull, hull lelkét elvesztett messzeségre.

Egy évtized sor ment el máig bennem,
de már a kezdeteknél felismertem:
az égtemplomok szívben megbújt búját
gyakran töviskoszorúk koszorúzzák.

Te nem ismerted fel, máig? Csodálom.
A te ...
Olvasták: 366
Részletek
287 
A Fal? Különös termék.
Ki, mi építi fel?
A Végtelen jól tudja,
s Végesnek nem felel?

A falról én is sejtek
ezt-azt, s lehet: tudok,
míg sejtés, s tudás, együtt,
el nem búcsúztatott.

A Falban sok halott van, -
és egyre több halott,
s legszomorúbb halottak
a Halhatatlanok.

A Falban örök harc van, -
s e harcban béke ...
Olvasták: 386
Részletek
194 
Oly’ jó, hogy vagy nekem Hildácska,
Kén' már használható villácska.
Szép testedre vágyok,
Mit nagyon imádok.
Hildácska, lesz gyűrött... szoknyácska?

Nevetve szeretném lepedőt,
Gyűrögetni, mint jellemerőt.
Nevetem, Te mosnál,
Sőt, te is vasalnál.
Kérek légyottot... teljesedőt.

Mond kedves, hogy áll a válóper?
Lelkem kíntól ...
Olvasták: 302
Részletek
274 
1943. január 12. –e hajnalban…

Figyelő tekintetek, fárad arcok, guvadt szemek,
A túloldalon távcsövekben, minket úgy figyelnek!
Lehet, hogy már elvesztünk, halál, valahol köztetek…

A jeges hajnalok köd-gomolyában reszket még a reggel,
Te meg csak ülsz hókupacon és bambulsz, sehová... merengel.
De ha meghallod az első aknarobbanást… fel ...
Olvasták: 359
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére