Bársonyos éjszakák,
kábult hajnalok,
rohanó nappalok.
Ketyegő óra,
pergő idő,
nyüzsgő tömeg,
rövid élet.
Pattogó tűz,
meleg szoba,
lenyugvó nap,
hideg éjszaka.

Ég felé nyújtom a kezem,
Szörnyű csapástól rettegek!
Rám omlik tán’ a mennyezet,
Mit tegyek? ó, mit tegyek!

Idő palástját megragadom,
Leszögezem, leragasztom,
Valahogy itt marasztalom!
Hogy csinálom, még nem tudom.

Túl vészesen közeledik
Harmincadik szülinapom!
Hogy is élem túl, nem ...

A tegnap furcsa illatát szívom magamba,
Keserű hiányos ízt érzek a számban.
A hiányérzet minden érzékem kiélezi,
A testem újra szeretni akar de a lelkem nem engedi.

Szeretnék szeretni, hogy érezzék mennyit érek.
Mégsem tudom pontosan, hogy merre lépjek,
A beton túl kemény az aszfalt pedig izzik,
Lassan mindent ez borít és csak a szívemen ...

Ahogy a vad a vér szagát, én az utálatot érzem,
Köztetek járok és viselkedésetek alaposan nézem,
Úgy cselekedtek akár a kopó akit kiképeztek,
Ösztönből képviseled magad, és tetteid akár egy állat.

Ebben a játékban neked mi lehet az öröm?
Húsodba fúródik tíz ellenkező köröm.
A vér szagától megvadult ostoba lény leszel,
Ne hagyd! ...

Az életem adnám
egy mosolyodért,
a szívem a hazád,
s ha odaért,
az a vágy amitől a szíved dobban,
én új útra lelnék a csillagokban.

Könnyeimből épített patak,
szigetekké lett üres szavak
hada, melyek már nem hoznak haza,
már farkasként üvölt az éjszaka.

Hirtelen sötét arcomhoz ér,
felzúg egy sikoly – ...

Mindenki a lelke mélyén azt képzeli,
eltúlzom kínlódásom, pedig ők nem érzik.
Az a mondat nem bánja sokig annyira,
kit oly nagyon megszerettem nem az mondta volna.

Véletlen, vagy direkt hagyta el ajkait,
nem tudom, úgy érzem bánatomon nem segít.
Rájöttem haragom nem létezett ezelőtt sem,
csak lelki fájdalmat éreztem, s fogok úgy ...