Legjobb jó barátom, Sándor feltűnően
lelombozódott az utóbbi időben.
- Mondd csak, miért lógatod az orrod, Sándor?
- kérdeztem tőle egy napon. - Nos, barátom,

bizony egyre nehezebben viselem el
az asszonyomat. Ha netalán elmegyek,
sértődöttet játszik, ha otthon maradok,
(bár nem ...

Gyökerekkel, bogyókkal, levelekkel
gyógyított az ősember...
röpült az idő,
maradt a betegség,
imádság legyen a segítség.
Újabb szelek fújtak:
nem elég az imádság,
elixír kell, az
biztos gyógyulás.
Eldobni az elixírt(!)
az mind felesleges
kuruzslás - mondta
a tudomány.
Itt vannak a ...

Már nincs időm rád! Már nem érdekel,
az emlékeket hogy téped el!
Átlátok rajtad, mint az üvegen,
lelked nekem mától idegen.

Már nincs időm rád, nem védekezem,
vedd úgy, hogy én már nem létezem!
Nem lép a lelkünk közös útra már,
egy fintorra futja még, ...

Talán emlékeznek még a dombrádi öregek,
Ki az a Pálos doktor? - akinek sorsán most elmerengek!

Dombrádon '44-ben összeszedték a zsidókat,
Akik teherautókra zsúfolódtak.
Bartók Nagyapám barátja köztük volt,
Utazott a sok elhurcolt!

Szállítottak férfiakat, asszonyokat, gyermekelet,
Fiatal nőket!
Voltak, akik cipeltek karon ülő alvó ...

Nem kevés időnek

kellett eltelnie

ahhoz, hogy felismerjem

kérem, amikor

valami első hallásra,

olvasásra

pofonegyszerűnek

tűnt, nos akkor biztos

akadt egy rész,

mit nem hallottam ...

Magyar írásbeli vizsgámról igen megviselt
ábrázattal botorkáltam kifelé. - Nem hiszed
el nekem apa, de vagy jelessel megyek át, vagy
meghúznak, csak az utolsó feladat volt hátra,

ám a tanár jelezte, lejárt az idő. Arról
kellett volna fogalmazást írnom, hogy én mikor
is vállaltam fel az életemben a ...