(Már nincsenek titkaim...)


Miért is írok én verseket? - kérdezem
önmagamtól szüntelen. Elképzelem,
mi lenne, ha most félretenném a pennám...
De, feleszmélek, már ...

Nem kell ahhoz nagy belátás vagy bizonyítás,
hogy elfogadjuk, akkor tudhat meg az ember
a jövőjéről a legtöbbet, ha ő maga
teremti meg. Ennél érdekesebbnek tűnhet a helyzet

...

Súlyos könnycseppek peregnek arcomon,
emlékszem, hogy szorítottad kezem,
fáj a szívem ezen a borús alkonyon,
emlékszem mennyire boldog voltál velem!
De lepergett közös időnk már,
akár a homokóra homokja,
lelkem még mindig hazavár,
szerelmes szívem a neved zokogja!
Színek,képek a falon,
szürke lesz ...

Egy hely hol születtem, az én hazám
Itt ahol nincs semmi csak magány.
Volt idő mikor még hittünk benne,
De rá jöttünk ez a média szennye.

Szülőföldem mi lett véled?
Nem érhetsz így ér véget!

Hová tűntek az emberekből a főerények?
Hit, remény, becsület ezek mind elégtek.
Az utcára kilépve ...

Barátom Sándor, aki nagyon gazdag ember,
hajnalban vánszorog haza a kaszinóból.
Csinos hitvesét felébreszti s halkan eme
szavakkal búgja el bánatát: - Annyit mondok,

oda a vagyon. Párja így válaszol: - Sándor,
most meg kell változtatnunk az életmódunkat?
- Tény, mindenünket elveszítettük, ám sátor,
szülői ház szóba sem jöhet, de ...

Elfogyott csipetnyi
pogácsám is;
Utolsó csepp vizem,
anyám korsójából.
Vissza sem mehetek -
köddé vált az út:
hazaváró jelek
elszórt morzsájából.

Leállt az idő:
szárnyai fáradtak.
Varázsütésre
eltűnt az emlék.
Őseim számolom
örökölt tárgyakban -
Szobám polcain ...