Világosszürke felhős égbolt alatt
hullámok barázdálják a tavat.
A Balaton fehér tajtékokkal
ütögeti a partot bősz haraggal.

A szél jelenleg nem nyugszik.
Az eső csendesen esik.
Lenn a parton nincsen senki,
hisz most nem lehet napozni.

De lehet viszont beszélgetni,
egy jó könyvben elmélyülni,
a környékben gyönyörködni
és a jó ...

Malaclufi egymagában
volt az udvarnak sarkában.
- Jó lenne végre repülni,
a levegőben útra kelni!

Vágyát tett követte.
Egy kisgyerek vette kézbe.
Megfogta azt és feldobta
és a friss szellő - huss! - felkapta

és átröptette a szomszéd udvarba
letéve egy fának aljába.
Egy idő után ott unatkozott.
A ...

Ígértem, múltkor, hogy meglátogatlak, -
s csak ünnepekkor írtam levelet,
helyette, de, lelkem mélyén, a szándék
ott volt. Ígéret hamis nem lehet, -
nálam. A "jobb későn, mint soha" mondás
(bár egy kicsit hibádzik valahol)
most előugrik tegnapi homályból,
s egy megírt vers máris feléd lohol.
A lég liheg a túlfűtött melegtől,
s én is ...

A szülők kártyáztak a rokonokkal.
Dióvirág hullt: érdekes lelet, -
mind-mind olyan, mint az elpusztult hernyó.
Levélen fény árnnyal incselkedett.
Azt kérdezed: érdekelt-e a kártya?
Kártyázás nem, de a kártyák igen:
a koma, ki melegedett a tűznél,
télben, s tavaszhölgy, virágszerelem,
nyárban érett nő, kézben kéve, sarló
(nem vagyok ...

Ó Puszta! Hatalmas, határtalan Rónaság!
Dühödt szél uralta vég nélküli pusztai világ!
Erősen fúj jobbról, balról! Dühének nincs határa!
Indulatosan támad rá e szépséges világra!

De ez nemcsak hamis, csalfa látszat.
Nagy ereje van a szél rohamának,
mely lehet, hogy idővel elfárad.
Az égen sötétszürke ...

Álmaimban Kedves
újra itt vagy velem,
tegnapnak hitt emlék
szakadni képtelen;

tetten ért pillanat,
boldognak hitt évek,
- régen elfogadtam-
csak Téged idéznek.

Gondolatomban laksz,
néha még fáj nagyon,
úgy hittem, idővel
múlik a fájdalom.

Régóta ábránd vagy
mit szül a ...