Divatos szó volt az ötvenes évek
világában, és korholást jelentett,
magának élő, kicsit sunyi embert,
s esendőt, ki rossz eszmébe szerethet.
Sok fogalmat gyakran túlzásba vittek,
s lenéző jel is rákerült a vétlen
emberkékre, de a jelen sem tiszta:
van, mi igaz volt, - és van, ami mégsem.
Sok víz lefolyt a Dunán, de azóta
a kispolgár, mi volt, ...

Hiszem, hogy lesz a napnyugtában is Hold,
Hiszem, hogy a béke nem csak a vérben folyt,
Hiszem, hogy a sötétség a szörnyű hiány,
Hiszem, hogy meghallgatják ezer imánk.

Remélem, hogy látok még ezer csodát,
Remélem, hogy karjaiddal ölelsz át
Remélem, hogy tanulok az életemen
Remélem, hogy te leszel, a fény mi ...

Versben és eredeti, Bashó féle haikuban…

A búzamezők
Napjai már lejártak.
Pékek öröme.

*

Tűző napocska
Aranya kalászt érlelt.
Roppanó kenyér.

*

Boglyák glédában,
Nap még tüzes csókot oszt.
Árnyékban sincs hűs.

*

Bennem ég még tudat, hogy a nyár csók-gyújtó
Az árnyékba bújt estlepel meg ...

Volt már, hogy minden napom rezgett..
Mikor a hangod, a fülembe zengett.
S mindegy volt az, milyen évszak.
Hold kelte, vagy épp nap..
Mert akkor, mindent rózsaszínben láttam,
millió úszkáló felhőkben jártam.
S volt, hogy elloptad a dallamot,
mi neked, csak neked szólhatott..

S nem tudom már, hogy múlhatott ...

Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagy néha kellett egy folt,
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott
ruhák siklottak, susogtak.
Szívemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap ...

Édesanyám varrónő volt.
Kattogott - zakatolt a gép.
Ha nagynéha kellett egy folt
általa lett az újra ép.
Egy életen át alkotott.
Ruhák siklottak, susogtak.
Lelkemben mély nyomot hagyott,
mert csodává alakultak.
Csak szabott - varrt és remekelt.
Sokszor gépnél lelt rá a hold.
Így várta, míg a nap ...