Neved nem tudom, rovarfurcsaság,
csúnya szépség, melyen mozog a csáp,
hatlábú lét, petéből lett csoda,
nagy, teremtő kör gúnyos mosolya.

Elővehetném képeskönyvemet:
benne rovarkép, hatalmas tömeg,
de lusta is, meg költő is vagyok, -
s te sem kívánsz tudós vizsgálatot.

Bevallom, már a versem elején,
ösztön lényecske, hogy lenézlek ...

Bokorvilág. Fekete fürtű bodza
izzó sötétjét a szemekbe dobja.
Fent a felhőhad fénygőggel halad,

akár megannyi hit-kalmár kisember,
ki tudja jól: a haszon merre ment el,
s égboltot vált, ha itt a pillanat.

Hit-kalmárok. Nem tartozom közéjük,
s nem dicsérem illemből ...

Jelképek között megyünk (s megy alattunk
az út). Olykor bevárjuk önmagunk.
Mi jelképek rejtett mélyéig látunk,
ha bezárt is ég-labirintusunk.

Európa megtelt - írtad (ez könyved címe,
az egyiké, éppen trilógiád
Nyugatot néző, tűnődő darabja,
de abban is menekülő világ).

Európa megtelt? Még nem, szerintem, -
de annyi biztos, hogy ...

ÓKOR. Időnként itt-ott szóltak bölcsek:
- Az emberség egy jobb kort követel meg!
Az athéniak ily szavakra köptek:
görög görögre támadt, öldököltek.
Isteneik? Érdekes pofák voltak,
s ők is tették a sok pofátlan rosszat.
Tény: gyönyörű lett egy-egy szobor, váza..
Ám a Szépség kincsekkel telt világa
nem lehet álarc, ami történt, ...

Filozófia az életről, versben és apevában…

Amióta megvagyok, rossz a világ,
Pincében vaksötét van, nincsen világ.
Lemegy este a nap, sötét vala,
Vajh, lesz e reggel hajnal-pirkada?
*
Szép
Világ,
Csak álom.
Hit és remény…
Szeretet éltet!
*
Az
Ember
Sohasem
Tanult múltból!
Minden ...

Nem tudsz eltagadni
árnyékként követlek
megvert megáldott képzeletemmel
mely őrzi a csodákat
lábad ívét
csípőd hajlatát
a vállad
s hiába tagadsz meg, s hiába szorítod
vékony vonallá
a szádat
bőrödön átütnek
rám a vágyak
s várva téged visszavárlak
és
éjszakáimon visszatérsz te kínommá
vágyammá ...