Játszótéren kisleányok,
Mint az ezerszín virágok,
Ismerkedtek, beszélgettek,
Kérdezgettek, felelgettek.

Fehérblúzos egyetlenke,
Divatos, de kissé lenge,
Orvosoknak az egykéje,
Unatkozik, nincs testvére.

Rámutat egy házra,
Fehér palotára.
Van ám néki sok szobája,
Barbiejának csudavára.

Melegítős, szelid ...

Ha mezítlábas gyermekkorom
vetíti elém az elme,
a homályban,
az asztalfőn
üresen
búsul a hely...

Ifjúságom derűjéből
fel-felbugyog a
nevetés.

Most: bombáktól zajos a hazám,
a jövőm valahol elhagyott.

Álmodtam egy csudaszépet,
Én voltam a tűzmadár
És a föld oly' meseszép lett,
Nem volt önzés és magány.

Elszárnyaltam ezüst holdra
Csillagoknak útján fenn,
Átrepkedtem a bolygókra,
Bolygók népét megleltem.

Naprendszertől messze-messze,
Hol más fények izzanak,
Bölcs idegenek szállnak erre,
Hogy ne éljünk a víz ...

Egyetlen Istenem, hozzád szól fohászom,
Ne engedd teljesen elveszni országom!
Küldd el a Messiást, hÍvőknek szent fiát,
Mutasd fel gyümölcsöd annak, aki lát!

Szent jobbod ereje ott legyen felette,
Ne tudjon ártani a balga fekete,
Kufár-arc tisztaként tekint fel reád,
Mások meg úgy hiszik, nincs másvilág.

Nyomor és halál az igaz ...

Létemet megkérdöjelezik a gondokkal teli napok,
Melyek nyugodt álmaimat emigrálásra késztetik.
Verseimbe folytom ideiglenes bánatom,
Mert e sorok hüségesek akár örök életig.

Problémák jönnek, bár lassabban távoznak,
Néha megpihennek,mint a távolból szálló madár rajok.
Megpihennek s néha bele is költöznek

Olvasták: 526

Élet,