Emlékszel még? Az őszi sétáink hangulatát,
idézik most a fák, megsárgultak a napok,
fagyos szél rendezi át a táj napi arculatát,
színes levelek takarják be, mint a papírlapok,

Fiunk asztalán káoszból kirajzolódó rendben,
mindennapi szétszórtságunk tökéletes násza,
nekünk már megszokott zsibongó csendben,
ez mind a miénk, lelkünk ...

A csalódás házában sűrűn vendég a fájdalom,
mindent átható csend, szinte már csak ezt fájlalom.

Pergő könnycseppek, szem nem marad szárazon,
ki ide be tér, arcára fagyva ott van, ki ül a szánalom.

Félhomály honol, lassan érkezik tépázott szárnyakon,
le ereszkedő bűntudat, akár a pók vékony szálakon,

kúszva ismét csak belém ...

Hazánkat is utolérte
a recesszió
újra népbetegség lett
a depresszió.

...

Először
tárgyainkat hullatjuk el
Aztán
a megszokott
mozdulatok
lassan tétovázni kezdenek.

Szájba vernek emlékeink.

Vágyaink
lyukas lavórján,
fénnyel és harmattal
már csak önmagát
öblítheti tisztára
a megkésett felismerés:

amikor
maradék bátorságunk
protézisével
apró örömöket ...

Úgy emlékszem, barátom, Sándor mindig

felköszöntött a születésnapomon,

ám a legutolsó, a hatvanadik

alkalmából nem. Sürgetés, nyafogó

...

Fantasztikus buli után hazafelé

menet az én kicsi nejem megkérdezte

tőlem, mostanában biztattak engem

a nők azzal, hogy vonzónak, jóképűnek,

...