Pótolhatatlan..

Az időtlen s kacagott messzeségek.
Játsztva izgatón vett könnyedségek..
A Pokolról törtetően vaddá lett"átkok",
együttzengt, nemeslőn szívbemarások.

Álmokból felépített, könnyű légvárak.
"Falakat" lebontó rezgő pilleszálak..
Gyönyörökben ellopott földi kincsek,
s titkon megnyílott égi kilincsek.

Lázt nem ...

A múlt remények, munkák, gondok, eredmények
gyümölcsökben, virágokban jelennek meg,
adnak boldogító örömöt életünknek,
szépséget. önbesülő büszkeséget lelkünknek.

Ezek a gondolatok kavarogtak bennem,
amikor dolgoztam az ápolt kertünkben,
s végeztem a feladatom a természetben
azzal a legszorosabb ...

Európai stílusú TANQ –ban filozofált a szerzőpáros…

Csendnek a hangja
Szelek szárnyán utazik.
Sűrű villámlás.
Szívem sötétje csillám,
Szereteted hűs villám.
*
Erdő, némaság
Temploma, sok fa csendje.
Szél nyerít ágon!
Istenek látnak így is,
Behunyt szemük szép Iris.
*
Színes levelek.
Még a fény is megcsúszik ...

A poéta estéje…

Mint vérvörös uszály, úszik esteledés... látóhatár felé,
Szép színeket bocsát ki, de látszik, örömét ebben nem lelé.
Mindenféle árnyalatra befesti a kísérő felhőket,
És kifesti az éjszakai viharos mulatságra őket.

Íróasztalomon van nekem, egy régi töltőtollam,
Benne vérvörös a tinta, mivel betűket ...

Haikukban filozofálva…

Eldobott jövőnk
Múltbeli szavaival
Vágyom a jövőt!
*
Legyél Te csak ott,
Ahol én kéne legyek.
Elérhetetlen.
*
A legtöbb ember
Nem lát tovább orránál.
Hiszi, ő a legjobb!
*
Sokan vannak, kik
Szépre érzéketlenek!
Ők az észosztók.

TAVASZ:

Orgonavirág
Nyílik, ...

Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok,
Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.

Szép sorokat szeretnék írni, de nem… a sok-sok szavak még nem rímelnek…
Érzem, a fejemben a gondolatok jönnének… vagy csak ilyet ...