A fenségesen lezúduló víz az élet örökmozgó jelképe.
Mintha az eltelt évszázadok mosná tisztára zúgó ereje.
Nem tudom hogy, valaha is lehet-e tisztára mosni századok sok vétkét?
Ezen járnak gondolataim, miközben nézem a lezúduló víz szép tükrét.

Körbevesz a néma csend, betakar a sötétség,
Sóhajtásom izzó lyukat éget a szoba csendjébe.
Lelkem szánalmas haldoklásához, borostyánút vezet,
Mit a pofára esések fáradhatatlan munkásai,
Fektettek le az élet hosszú és hideg során.

Még érzem azt az illatot, ami orrom mélyére égett,
És látom azt a képet, mit agyam délibábként vetít ...

Három napja alig alszom, az ágyam is csak megvet.
A párnám gyűlöl, a paplan nem melegít, eltemet.
Kusza gondolatok cikáznak fejemben,
Úgy érzem magam mintha állnék egy veremben.
Ez a pár sor egy ásó, s én ezzel a sírom megástam,
Ha belém rúgott az élet én mindig felálltam.

Nem értenek már meg engem az ...

Becsukom a szám, kinyitom a szemem.
A szememből egy suta gondolat zokog elő.
Miért uram miért pont én lettem ki mindezt látja?
Ki becsukta száját, tollat ragadott és szemét kitárta!

Elárult rendszerek lemondott emberek,
Köztetek élek, árulók kezében ölnek a fegyverek.
Minek az erőszak ha amúgy is körbevesznek ...

A metszőolló csattan,
a sok kis ág roppan.
A kert sarkában
nagy-nagy szorgalomban

kertész dolgozik nyugalomban.
Munkáját végzi gondolkodva.
A termést látja már gondolatban,
minden, még alvóm nyugvó fában.

A Nap kisüt az égen.
A felhők elmentek régen.
Bizakodik a Nap ott fenn
abban, hogy ...

Húsvétra rendhagyó gondolataim támadnak,
Madártávlatba kitárva szárnyaim mentális áradat,
Söpör végig nyugalmam kósza képzetén,
Ünnepi hangulatba epedező tudat állapot, mély szenvedély!

Fikcióim nyomán ellep egy vérben izzó félhomály,
Éjjel feleszmélve vár ott rám talán, egy ismeretlen táj,
Hol ...