Verseidben látjuk gondolatban a világot.
Rímeidben érezzük a megélt valóságot.
Írásaiddal mindig gyönyörködtetsz minket.
Munkáiddal gazdagítod az emberiséget!

Szorgos tollad forogjon nagyon sokáig!
Szavaid érjenek el az olvasók tudatáig!
Őszinte mondataid terjedjenek szerte széjjel!
Írj még sokáig ...

Zene hangjai szűrődnek át a fák között,
keringenek a kertben, amíg hozzánk jutnak.
élénk napsugár táncol a növények fölött
és a hangok hozzá aláfestést adnak.

Ám a zene egyszer végül is elhallgat,
de a vidám napfény mégis tovább tart.
Semmi sem állja útját a gondolatnak,
hogy megszülethessen ez a ...

Szád már néma volt,
csak szemed súgta, hogy szeret.
Pillantásod átkarolt,
s Te így mondtál nemet

A két szemed szeretett legtovább,
az nem enged új útra,
s ha mégis járnám új út porát,
szívem újra csak rád találna.

Arcom a porba hullna,
s én újra meg újra,
akkor is csak néznék a holdra,
talán ő rejtette szemed a ...

Szeretem a délutánokat,
ahogy tágra nyílt szemel
benéznek szobám ablakán,
és némán csüng a szó,
könyökig felhúzza magán
az időt,
s mint öreg bölcs emeli arcát.
Szeretem a munka utáni gondolatokat,
ahogy megméretkezik az ember,
álmodó terveit szövi
lapozgat élete könyvében
s emlékeit ...

Félhomály beszűrődik az ablakon
arcodat többé nem láthatom.
Elvakítja szemem szádból ömlő félelem.
Fehéren-feketén peregnek a képek
Elfogytak a színek
épp hogy csak élek, meghalt a lélek.

Levegőt lassan s halkan veszem
a külvilág zajait figyelem,
Itt legbelül megállt az élet
Tisztán, lélekkel szerettelek Téged.
Bennem ...

Bárcsak velem lennél kedvesem,
Minden percben,érted dobban szívem,
Reád gondolok ha nézem a tájat,
S a naplementében is téged látlak.

Úgy hiányzol énnekem,
Mint ha te lennél az én szívem,
S nélküled nem élhetem életem!

Gondolatban feléd szállok,
Álmaimban reád várok
Keresni foglak amíg ...