Két éve megváltozhatott volna életem,
De a sopánkodás nem változtat az éveken.
Mégis milyen más lenne , vele együtt lehetnék,
S kezem kezébe összefonva tehetném.

Miért, miért magamban mindig ezt kiáltom?
Ha kell érted a tízpróbát ezerszer kiállom!
Szürke a flaszter és szürke az élet.
Ezt színezi az égbolt mert ő kék ...

Most mit is tudnék írni?: Károly, költő sosem volt.
Furcsa napokat élek, hol semmi sem ragyog minden holt.
Egy élet gyötört ember, szemébe nézni mindig féltem,
Mégis megtettem és rökönyödve láttam, ott volt Isten.

S mégis itt állok jó távol tőletek egy réten,
Gyönge falusi legényke, ki semmit sem ért éppen.
Gúnyolják és tiporják gyönge ...

Sötét éjszakában lépteim zúzzák darabokra a csendet,
S én az összetört szilánkok tengerén lépkedek tovább.
Egyre nehezebben haladok, a köd a hideg padkára ránt..
Érzem bordáim roppanását a padka peremén.
A fájdalom láncol a földhöz, tudom rossz úton járok én.

Megpillantok egy lépcsőt ahonnan csak fakón ...

Szürke lepelbe burkolódzik a táj,
Lassan rátelepszik az alkonyat.
A madarak befejezik röptüket,
Sietve megkeresik fészküket.
Borzongok, ahogy a szürkeség
Vastag takaróját ráborítja a tájra.
Nesztelenül közeleg a csend, parancsára
elcsitulnak a nappal hangjai.
Nyomában lábujjhegyen jön az este, ...

Szó, mi lassan évülne már,
odva bélelt száraz bársony,
toll kapkod betűre lelve,
nehéz csendben inog szájon.

Szó, mi kísért naptól estig,
hangodból tört elő újra,
vándormadár lódul neki,
házak közül messzi útra.

Szó, mi fenntart mélység felett,
kelne magja egek felé,
kapaszkodó, ...

Karácsonyi hangulat
Amikor karácsony közeledik,
szívedbe egy csepp béke költözik.
Hátat fordítasz a zajos világnak,
s teret engedsz a csend birodalmának.
Lelked megpihen az ünnepi fényben,
s mint viasz az égő gyertyán,
feloldódsz a szeretet oltárán