Elcsitul az erdő zaja,
A füttykoncertnek vége már,
Ki-ki nyugovóra tér és
Sötétedni kezd a táj.

Az erdő nyugodt,friss illatú
És mindenütt néma csend,
A fákra sötét fátyol borul
S béke honol odabenn.

Szentjános bogarak jönnek
És lejtik a táncukat,
Csillogó fénypontok ...

Szürke házfalak,kopott tetők
Az égen lógnak az esőfelhők.
Egy mosoly sincs az arcokon
Vihar előtti csend honol a városon.

A vén Dunán lassú hajók járnak
A múlt idők álmaira várnak.
Tüzes szél nyargal át a városon
Kacagó levelek követik lábnyomom.

A múló idő átfestette a tájat
A ...

Elnémul a világ zaja,
csendesül a gonosz is a szívben,
a csücskében kuporogva
szenténeket hallgat ő is híven.

A szeretet ölelgetve
gyógyítgatja hideg,sivár lelkét,
a fényével melengetve
széppé teszi neki is az estét.

Mert az Isten egyformán ad,
nincs kivétel soha a kezében,
ha jó,ha ...

Megbántott szívünkben örömök halnak,
boldogság madara görnyedezve jár,
dermesztő szavaink ködfátyolt varrnak,
s homályba fakul a zsibongó nyár.

Csendes lesz minden,de érezzük egymást,
hisz egy sebből vérzünk,egy a szívünk,
a kiégett lelkünk talál majd forrást,
hogy újra éljen a hamvadó ...

Kósza vágyak éjjelén
nem jut szememre álom.
Én vagyok; egyedül csak én
ki a helyemet nem találom.

Függöny lebben, hűvös a szellő,
megérinti arcom.
Odakinn kopog a nyári eső,
s én itt benn vívom harcom.

Csak én vagyok egyedül,
ki ma egyedül vagyok;
ki az életbe menekült,
bár lenne most halott.

Kit a holnap ...

Édesanyám Emlékére!
Egy csendes őszi hajnalon,
fény fut át a szobán,
dobban még a fáradt szív,
majd csöndben megáll.
Felnézünk az égre hát,
és torkunk összeszorul,
már emlékünkben élsz tovább,
és angyalként vigyázol ránk,
DRÁGA ÉDESANYÁM!