Bár lenne egy bánat-láda,
oda zárnánk ami fájna...
gyömöszölnénk egy kupacba,
mint szellemet a palackba
füstté válna csendesen,
- ahogy azt én képzelem -
a sok fájó félelem.

Kívánságfa hogyha lenne,
ágán szeretet teremne...
minden kőben, víz cseppjében,
levegőben, fény ...

Egy baráti társasággal ünnepelte

születésnapját Sándor, volt dínomdánom,

a csinos háziasszony, Éva kitette


a szívét - lelkét, a vendégek a finom, párolt



...

Mondj már valamit, gyötör a kétség,
megfojt lassan az ál-közöny,
fekete lett a tegnapi kékség,
lelkem marja a könnyözön.

Szorít egy érzés, - idegek tánca -
egymással miért tesszük ezt?
Szívünket tudjuk, konok dac zárja,
megnyomorít, de nem ereszt.

Háborgó szavak milyen hűtlenek,
lezárva marad az ...

Legelőn a gémes kútnál
csendben delel a gulya,
pásztor mellett fűben hever,
hang nélkül egy furulya.

Útja felén, - mintha állna,
égen izzó tűzkorong,
kevés enyhet adhat most a
szomjas, tikkadt fűzfalomb.

Szegett fejjel egy csomóba
verődött a racka nyáj,
szikes föld kérges ...

Szinte hihetetlen, mennyi mindent
lehet hallani, mikor senki sem
beszél, ámde szent meggyőződésem:
e látszólagos, titokzatos csend

olyan szöveg, melyet elég könnyű
félrehallanunk, félreértenünk...

Már a rügyek szirmot bontó csodává nőttek
s újra vissza jöttek
az elszállt, vándor, tarka madárkák,
a rovarokat vadásszák.
Élvezik a meleget,
járják a felleget.
Ide száll a fecske messze délre,
épül piciny sár toll fészke,
és mit ott hagyott házat s hazát,
most kecses libbenése emlék mázat ad át.

Elmerengve ...