Szárnyát bontogatja a tavasz,
büszkén áll napfényben
vízparton a kócsag,
hosszú ívelt nyakkal
folyóban tükröződő
ég-kék leplet csőrében
szeretné lebegtetni,
körülötte fehér, lila és
piros illatba öltözött
hosszú száron virág
vidáman integet,
fenyőfák között faház,
ablakából a szellő ki-be ...
büszkén áll napfényben
vízparton a kócsag,
hosszú ívelt nyakkal
folyóban tükröződő
ég-kék leplet csőrében
szeretné lebegtetni,
körülötte fehér, lila és
piros illatba öltözött
hosszú száron virág
vidáman integet,
fenyőfák között faház,
ablakából a szellő ki-be ...
Olvasták: 499
Az Ön versének a helye...
Unalmasan kurták a
téli nappalok,
hamarabb, mint a sóhaj,
gördülnek elő
a béna csillagok,
amik fázósan
kabátba bújnak be,
fényük tompa,
melegség az övék
semmi uralkodik
kint és bent,
csak
nézek,
és
elfordítom
a lelkem.
téli nappalok,
hamarabb, mint a sóhaj,
gördülnek elő
a béna csillagok,
amik fázósan
kabátba bújnak be,
fényük tompa,
melegség az övék
semmi uralkodik
kint és bent,
csak
nézek,
és
elfordítom
a lelkem.
Olvasták: 512
Élet,
Tintafoltként megszülettem,
ócska, zord papíron,
nem tervezett senki vélem,
nem szenvedte kínom.
Beszippantott hát magába
halott és sárga lap,
nem hiányzok, mindhiába,
kerül a fény, s a Nap.
Ültem ottan én magamba,
egyedül s hidegen,
fény felé még csak kinyúlva
búcsúztam
ócska, zord papíron,
nem tervezett senki vélem,
nem szenvedte kínom.
Beszippantott hát magába
halott és sárga lap,
nem hiányzok, mindhiába,
kerül a fény, s a Nap.
Ültem ottan én magamba,
egyedül s hidegen,
fény felé még csak kinyúlva
búcsúztam
Olvasták: 748
Élet,
Súlyos könnycseppek peregnek arcomon,
emlékszem, hogy szorítottad kezem,
fáj a szívem ezen a borús alkonyon,
emlékszem mennyire boldog voltál velem!
De lepergett közös időnk már,
akár a homokóra homokja,
lelkem még mindig hazavár,
szerelmes szívem a neved zokogja!
Színek,képek a falon,
szürke lesz minden nap nélküled,
árnyképek ...
emlékszem, hogy szorítottad kezem,
fáj a szívem ezen a borús alkonyon,
emlékszem mennyire boldog voltál velem!
De lepergett közös időnk már,
akár a homokóra homokja,
lelkem még mindig hazavár,
szerelmes szívem a neved zokogja!
Színek,képek a falon,
szürke lesz minden nap nélküled,
árnyképek ...
Olvasták: 734
Elfogyott csipetnyi
pogácsám is;
Utolsó csepp vizem,
anyám korsójából.
Vissza sem mehetek -
köddé vált az út:
hazaváró jelek
elszórt morzsájából.
Leállt az idő:
szárnyai fáradtak.
Varázsütésre
eltűnt az emlék.
Őseim számolom
örökölt tárgyakban -
Szobám polcain
porfogó ...
pogácsám is;
Utolsó csepp vizem,
anyám korsójából.
Vissza sem mehetek -
köddé vált az út:
hazaváró jelek
elszórt morzsájából.
Leállt az idő:
szárnyai fáradtak.
Varázsütésre
eltűnt az emlék.
Őseim számolom
örökölt tárgyakban -
Szobám polcain
porfogó ...
Olvasták: 639
Senki emberfia nem élhet
visszafelé, nincs mese, kérem,
előre kell nézni - merthogy ott
van a jövő! Ám sok szerencsétlen,
...
visszafelé, nincs mese, kérem,
előre kell nézni - merthogy ott
van a jövő! Ám sok szerencsétlen,
...
Olvasták: 397
Haza,


