Csattan a metszőolló!
Szépül a még alvó növény!
Már előre látható
milyen lesz majd a termelvény.

Az idei termést most tervezzük,
mivel azt felelősen most formáljuk.
A növényt óvatosan kezeljük,
mert most a termésért mukálkodunk!

Zörög a lét,mindenütt haraszt.
Múltunk gyökerein tengődve,
remegő lélekkel vergődve
várjuk a megújuló tavaszt.

Állunk egy helyben bambán nézve.
Inogó térdünk rogyadozva
próbál sorsunknak meghajolva
élni,pedig öntözni kéne.

Szomjazó jelen,száraz jövő.
Ez kell nekünk mondd,de mi ...

A nyár szép emlékét,és mindent,ami él
Mindent széthord a januári szél

Éppen úgy süvít,mozog,sistereg
Mint azok a nyüzsgő embertömegek
Az ég kék,még mindig kék
De a széltől kifakul az égszínkék

Szürke már a város,talán az ország is
Szürkébe öltözött még az iskolánk is
Szél süvít már felénk minden írányból
Mintha ...

Felesel egymással a sok madártorok.
Szédületes trillák, dallamos akkordok
hangzanak fel a tavaszi levegőben
és vesznek el az ég tiszta kékségében.

Dalol a természet, zenél minden!
Még a fű is a virággal a réten.
Friss zene hangja száll a levegőben,
majd eltűnik a kizöldült erdőben.

A szerelem vad, szilaj és féktelen
erejét próbálom megzabolázni,
de félek, teljesen felemészt engem
e hiába való küzdelem, parolázni

vele felesleges, mert bolonddá tesz,
ha meg akarom érteni, cserbenhagy,
összekuszál, megkavar. A szerelmem
lassan - lassan már olyan, mint egy fenenagy

fertőző betegség, hisz minél inkább
óvakodom tőle, ...

A szerelem vad, szilaj és féktelen
erejét próbálom megzabolázni,
de félek, teljesen felemészt engem
e hiába való küzdelem, parolázni

vele felesleges, mert bolonddá tesz,
ha meg akarom érteni, cserbenhagy,
összekuszál, megkavar. A szerelmem
lassan - lassan már olyan, mint egy fenenagy

fertőző betegség, hisz minél inkább
óvakodom tőle, ...