Odakint elcsendesül minden, ami él
Lehull az utolsó, fáradt, ősz juharlevél
Megjött a tél, az ég fehér könnyeket sír
A költő tolla is már szomorúbbakat ír

Puha, hideg takaró alatt alszik a föld
Jeges rémálmát alussza minden, ami zöld
A némaság, a homály, a frissesség
Ez mind, miért az én szívem ...

Fehér láncizzók,
Tűlevélen hócsipke,
Borgőz hidegben.

Fehér királynő

köd fátyol borítja az egykor volt tiszta tájat
a fákról a levelek csendesen a földre szálltak
fáztak,hideg van minden élő s élettelen fázik
a szegény hajléktalan a,rossz időben felfázik
mind tudják hogy hozott ő egy új évszakot
megjött, beköszöntött elhozta az fahéjas alma ...

Meglátod őt és érzed,
nagyon boldogít ez téged.
Meglátod őt és nem tudod tagadni,
szeretnél örökké vele maradni.

Meglátod őt és szíved hevesebben dobog,
elmondanád neki millió szép bókod,
de hiába mert nem találsz szavakat,
hiába minden elszánt akarat.

Gombóc van a torkodban érzed,
kimondhatatlan, szavaid megfojtanak téged, ...

Rá kellett ébrednem jó ideje üresen konganak,
mára már csak üres, hideg, kiégett szavak,
számomra szinte semmit nem mondanak,
csupán titkokból fel húzott ódon falak.

Rá kellett jönnöm, soha nem leszel olyan,
amilyennek téged látni szerettelek volna.
Próbáltam hasonulni hozzád valahogyan,
még működne is ...

Hideg kórtermek, rémült ideges arcok,
ágyon fekszem talán a műtőbe tartok.
Pislákoló lámpák, elsuhanó ajtók sora,
nem fáj most semmi, így nem voltam soha...

Nővérke suttog, de nem nagyon érteni:
- A sebe egy órája kezdett vérzeni...
- Doktor úr túléli? Mondjon valamit!
Kusza hangok, de mintha ismernék ...