Fehér láncizzók,
Tűlevélen hócsipke,
Borgőz hidegben.

Fehér királynő

köd fátyol borítja az egykor volt tiszta tájat
a fákról a levelek csendesen a földre szálltak
fáztak,hideg van minden élő s élettelen fázik
a szegény hajléktalan a,rossz időben felfázik
mind tudják hogy hozott ő egy új évszakot
megjött, beköszöntött elhozta az fahéjas alma ...

Meglátod őt és érzed,
nagyon boldogít ez téged.
Meglátod őt és nem tudod tagadni,
szeretnél örökké vele maradni.

Meglátod őt és szíved hevesebben dobog,
elmondanád neki millió szép bókod,
de hiába mert nem találsz szavakat,
hiába minden elszánt akarat.

Gombóc van a torkodban érzed,
kimondhatatlan, szavaid megfojtanak téged, ...

Rá kellett ébrednem jó ideje üresen konganak,
mára már csak üres, hideg, kiégett szavak,
számomra szinte semmit nem mondanak,
csupán titkokból fel húzott ódon falak.

Rá kellett jönnöm, soha nem leszel olyan,
amilyennek téged látni szerettelek volna.
Próbáltam hasonulni hozzád valahogyan,
még működne is ...

Hideg kórtermek, rémült ideges arcok,
ágyon fekszem talán a műtőbe tartok.
Pislákoló lámpák, elsuhanó ajtók sora,
nem fáj most semmi, így nem voltam soha...

Nővérke suttog, de nem nagyon érteni:
- A sebe egy órája kezdett vérzeni...
- Doktor úr túléli? Mondjon valamit!
Kusza hangok, de mintha ismernék ...

Arcomra fagynak a kósza könnyek,
újra csak álmatlan éjszakák jönnek.
Gondolataim csak téged látnak,
hátat fordítok a világnak.

Felépítek magamban egy álomvilágot,
mit még senki más nem látott.
Kergetek csak újra egy visszatérő álmot,
szívem egész nap csak idevágyott.

Ébren álmodok, utánad vágyódok szüntelen, ...