Üvöltenék,de nem merek,
meghallanák az emberek.
Sírnék,de nem lehet,
könnyet nem ejthetek.
Boldog nem lehetek,
mindig magányos leszek.
Mondanám,hogy szeretlek,
de viszont nem szeretnek.
Az álarc boldognak látszik,
mindennap szerepet játszik.
De az arc könnyektől ázik,
s a lélek hideg ...
meghallanák az emberek.
Sírnék,de nem lehet,
könnyet nem ejthetek.
Boldog nem lehetek,
mindig magányos leszek.
Mondanám,hogy szeretlek,
de viszont nem szeretnek.
Az álarc boldognak látszik,
mindennap szerepet játszik.
De az arc könnyektől ázik,
s a lélek hideg ...
Olvasták: 781
Az Ön versének a helye...
Bár volnék fürge hal,
mely táncol és nyilall.
Ülnél a horognál,
engemet kifognál.
Bár volnék fürge hal,
mely táncol és nyilall.
Bár volnék drága ló,
kisasszonynak való.
Vagy hintód, mely ölében
útra vinne szépen.
Bár volnék drága ló,
kisasszonynak való.
Bár volnék én arany,
szolgád untalan.
Kiadnál ...
mely táncol és nyilall.
Ülnél a horognál,
engemet kifognál.
Bár volnék fürge hal,
mely táncol és nyilall.
Bár volnék drága ló,
kisasszonynak való.
Vagy hintód, mely ölében
útra vinne szépen.
Bár volnék drága ló,
kisasszonynak való.
Bár volnék én arany,
szolgád untalan.
Kiadnál ...
Olvasták: 1497
Egy pillanatra elfordultam,
s mint derült égből a villámcsapás,
úgy esett rám a választás,
nem tudtam szabadulni, pedig akartam.
A lény visszatartott különös erejével,
csitítgatott, s odahajolt fülemhez,
majd lefektetett az öléhez,
s éreztem, hideg tör ki leheletével.
Ajkamra lehelt egy rideg ...
s mint derült égből a villámcsapás,
úgy esett rám a választás,
nem tudtam szabadulni, pedig akartam.
A lény visszatartott különös erejével,
csitítgatott, s odahajolt fülemhez,
majd lefektetett az öléhez,
s éreztem, hideg tör ki leheletével.
Ajkamra lehelt egy rideg ...
Olvasták: 788
Élet,
Életünk hulló karácsonyfáján
halkan repesnek a lángok.
Fölöttünk és bennünk hömpölyög
a hidegáramú csönd.
Mosson ki, vigyen magával
fodros hátán mindent, ami volt:
esdő várakozások meddőségét,
kulcsoltkezű, hasztalan imákat.
Hópárnás nagy fenyők alatt
üljünk le a törpék ...
halkan repesnek a lángok.
Fölöttünk és bennünk hömpölyög
a hidegáramú csönd.
Mosson ki, vigyen magával
fodros hátán mindent, ami volt:
esdő várakozások meddőségét,
kulcsoltkezű, hasztalan imákat.
Hópárnás nagy fenyők alatt
üljünk le a törpék ...
Olvasták: 885
Élet,
Bizony, valaha nem kellett ilyet
álmodnom, hogy a párna nyugtot adjon
s társaim hulltán ne legyek ijedt,
mint gyomlálás után a megmaradt gyom, -
mikor még kis kamaszként, ki siet,
nehogy a víg sétáról elmaradjon,
fütyörésztem és rugtam a rögöt
s Ilonka várt a kertkapú mögött.
...Húsos gallyakról csöpögött az illat,
csilingoltak ...
álmodnom, hogy a párna nyugtot adjon
s társaim hulltán ne legyek ijedt,
mint gyomlálás után a megmaradt gyom, -
mikor még kis kamaszként, ki siet,
nehogy a víg sétáról elmaradjon,
fütyörésztem és rugtam a rögöt
s Ilonka várt a kertkapú mögött.
...Húsos gallyakról csöpögött az illat,
csilingoltak ...
Olvasták: 814
Lázas napok kihamvadt parázsát
hordom magamban, az nyilaldos át.
Az elviharzott fájdalom, a kóbor
emlék, mit őrzök, olyan, mint az óbor.
Utam hideg. Vihart jelez a felhő,
mely holnapom sötét egére feljő.
De jaj, csak nem, csak nem meghalni, testvér!
Gondolni, fájni - élni vágy e rest vér:
tudom, a ...
hordom magamban, az nyilaldos át.
Az elviharzott fájdalom, a kóbor
emlék, mit őrzök, olyan, mint az óbor.
Utam hideg. Vihart jelez a felhő,
mely holnapom sötét egére feljő.
De jaj, csak nem, csak nem meghalni, testvér!
Gondolni, fájni - élni vágy e rest vér:
tudom, a ...
Olvasták: 578

